Nem a kormánykoalíciót és nem is a hatalmat és az ellenzéket, hanem az ellenzéki tábort osztotta meg még inkább az április másodikai szerbiai államfőválasztás – állapítja meg a témával kapcsolatos elemzésében az MTI. Mint ismeretes, a szerbiai választók 54,5 százaléka vett részt a szavazáson, és a voksolók 55 százaléka Aleksandar Vučićot, az SZHP elnökét, jelenlegi kormányfőt támogatta. Minden beszámoló szerint tisztességesen zajlott le a szavazás. Ennek ellenére diáktüntetések kezdődtek Szerbia-szerte, a tüntetők véleménye az, hogy szavazatlopások történtek, és Vučić diktatúrát vezet be Szerbiában. Követeléseik között az első a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) tagjainak menesztése, mert szerintük nem tartották tiszteletben az alkotmányt, de az elektronikus médiát szabályozó testület (REM) leváltását is szorgalmazzák, amiért nem reagált több száz szabálysértésre. Követelik még a Köztársasági Képviselőház elnökének a menesztését, amiért felfüggesztette a parlamenti ülésezést a kampány ideje alatt. Emellett arra is figyelmeztettek, hogy frissíteni kell a választói névjegyzéket, azon ugyanis valamivel több mint 6,7 millió név szerepel, a statisztikai hivatal adatai szerint viszont az országban ennél 800 ezerrel kevesebb, azaz 5,9 millió nagykorú állampolgár él.
Míg az ellenzéki sajtó szinte kizárólag a tüntetésekről szóló írásokkal van tele, a kormányközeli média csak megemlíti a témát, akkor is inkább a miniszterelnök reakcióit közli – áll az MTI-elemzésben.
A Vreme című ellenzéki hetilap csütörtöki számában az elnökválasztást elemezve megállapította: ha az ellenzék a kampány során eltűrte mindazt, amit Vučićról állít – például, hogy visszaélt kormányfői pozíciójával, megfélemlítéssel és ígérgetéssel nyert szavazatokat –, mégis részt vett a „színjátékban”, akkor utólag már felesleges az elszalasztott lehetőségekről és a csalódottságra okot adó elvárásokról beszélnie, és el kell fogadnia a végeredményt. A Vreme arra is felhívta a figyelmet, hogy az ellenzék értékes időt veszített azzal, hogy nem tudta eldönteni, egy közös jelöltet indítson-e, vagy mindenki külön-külön méresse meg magát.
A Nedeljnik című, szintén ellenzéki hetilapban megjelent elemzés is az „eső után köpönyeg”-nek tűnő reakciókról szól. Eszerint a választás után már késő azon gondolkodni, mi lett volna, ha magasabb a részvételi arány, és hogyan kellett volna mozgósítani a szavazókat. Közli, hogy a viccpárti Ljubiša Preletačević Beli nem a Vučić-szavazókat, hanem az ellenzékieket osztotta meg. Nem igazolódott be, hogy a politikusokat kifigurázó Beli megmozgatja az amúgy apatikus fiatalokat, a részvételi arány tükrében az látszik, hogy inkább a politikailag aktív, a többi jelöltben csalódott polgárok adták rá a voksukat – emeli ki az MTI.
