Hatvanéves az EU. Pontosabban, 2017. március 25-én volt 60 éve, hogy aláírták a Római Szerződést, amit a közösség megszületésének tekinthetünk, hiszen megalapozta azt az európai együttműködést, melyet 1993 óta Európai Uniónak nevezünk. Az ott élők többsége számára most is a békét, kiszámíthatóságot, stabilitást és jólétet jelenti. Az euroszkepticizmus mégis erősödőben van. Vajon vannak-e gazdasági okai a folyamat erősödésének? A 2009-es nagy visszaesést követően egy lassú, de felfelé ívelő ciklus kirajzolódása figyelhető meg. A közösséggel még sincs minden rendben. A britek távoznak, mások elégedetlenkednek. A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint azonban az európaiak 66 százaléka szerint az EU még mindig a stabilitás bástyája egy zavaros világban. Nyolcvanegy százalékuk értékeli pozitívan, hogy szabadon mozoghat és munkát is vállalhat az Unió határain belül. A legfrissebb februári felmérés szerint Szerbiában a lakosságnak a 47 százaléka támogatja az ország uniós csatlakozását. Ez az arány fél évvel ezelőtt 41 százalék volt, így azt hihetnénk, hogy növekszik, de ha megnézzük az egy évvel korábbi adatokat, amikor a támogatottság 48 százalékot tett ki, azt mondhatjuk, hogy hullámzik. Az itt élők többnyire még most is csak sóvárogva figyelhetik, amint a kontinens nemzetei az időnként felmerülő véleménykülönbségek és ellentétek ellenére egyre szorosabbra fűzik az együttműködés szálait. Állíthatjuk, még annak ellenére is, hogy az aktuális hírek éppen a Brexit hivatalos beindításáról szólnak, ez pedig egy éppen ellentétes folyamat kezdeteként is felfogható. A közösség évtizedek óta meghatározó szerepet játszik a világtörténelem alakításában. Az EU-t sokan elsősorban értékközösségnek tekintik, de alapjainak mégiscsak leginkább a gazdasági uniót tekinthetjük, az egységes piacot, a tőke és a munkaerő szabad áramlását. A szépreményű elvárások, hangzatos szólamok mit sem értek volna, ha a politikai akaratnak és a társadalmi támogatottságnak köszönhetően a szén- és acélközösség nem fejlődött volna egységes belső piaccá, melynek jótékony hatásait a polgárok az életszínvonaluk növekedésén keresztül konkrétan is érezhették. Ezzel pedig a korábban évszázadokon át egymással háborúzgató nemzetek viszonyaiban a tartós béke alapjai teremtődtek meg.
VESZÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK
Országunk esedékes EU-tagállammá válása a jövőben lehetőségeket és veszélyeket, kockázatokat is rejt magában. Gazdasági szempontból a hazai termékek versenyképességének megőrzése nagyon fontos szempont. A hazai termelőknek már jelenleg is a beáramló importtermékek sokaságával kell felvenniük a versenyt. Teljes jogú taggá válásunk után pedig a hazai termelők és szolgáltatók egy több százmillió főt számláló egységes belső piacon találják magukat. Az EU globális szinten a feldolgozott élelmiszertermékek legnagyobb előállítója és fogyasztója, megelőzve az Amerikai Egyesült Államokat is. Az egységes piacra történő bekerülésünkkel a termékek forgalmazását és piacra juttatását korlátozó kereskedelmi korlátok lebomlanak, soha nem látott perspektívákat tárva fel. Az élelmiszer-termelés terén vannak ugyan komparatív előnyeink, de a korszerű technológiák alkalmazásában nem szabad lemaradni, ezen belül pedig törekedni kell, hogy mind több magas hozzáadott értéket tartalmazó élelmiszert termeljünk. A versenyképesség növelése érdekében az alapanyaggyártás mellett a feldolgozottság szintjét sok ágazatban jelentősen emelni kell. A részben még most is védett hazai piac teljesen nyitottá válik, ahol a hazai termékeknek a többi tagállam termékeivel kell majd versenyezniük. A közösség hatalmas, de jórészt telített piacán csak kifogástalan minőségű termékekkel lehet versenybe szállni. Az EU hatalmas piacának rengeteg előnye van. Az egységes belső piac átlátható módon szabályozza a gazdasági szereplők mozgásterét, megléte a tapasztalatok szerint növeli a gazdasági növekedés esélyeit és lehetőségeit. A gazdasági növekedésnek köszönhetően munkahelyek létesülnek, az életszínvonal pedig növekedni kezd. Az ilyen folyamatok azonban a társadalom egészére kifejtik jótékony hatásukat. Ez lényegében akkor is igaz, ha annak tükrében szemléljük a folyamatokat, hogy az EU éppen egy nehéz időszakon megy keresztül.
A körülmények megváltoztak ugyan, de ma is hatékony lehet a régi recept szerinti „gyógyszer”. A nagy világégést követően Németországban az emberek tudása és szorgalma maradt, minden mást leromboltak, húsz év múlva azonban az akkori NSZK már ismét gazdasági nagyhatalom volt. Hogyan sikerült ezt elérni? Jól szervezett társadalommal, szorgalommal és a munka iránti megfelelő viszonyulással, alacsony korrupcióval működő független állami intézményekkel és kiszámítható szabályozással.
