2024. április 20., szombat

Nem hiába haltatok meg

A Délvidék Kutató Központ konferenciája Magyarkanizsán ’56-ról

A Délvidék Kutató Központ és a szegedi Gál Ferenc Főiskola közös szervezésében az ’56-os események magyar, jugoszláv és szovjet kapcsolatait boncolgató, a Nem hiába haltatok meg címet viselő konferenciát tartottak pénteken Magyarkanizsán. A Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központban megtartott esemény résztvevőit Nyilas Mihály, a tartományi kormány alelnöke köszöntötte. Kifejtette, örül, hogy erre a konferenciára Magyarkanizsán került sor, és ott tárgyalnak a szegedi eseményekről. Mindaz, ami 1956-ban Magyarországon történt, az egyetemes magyar történelem része. Azokra a hősökre emlékezünk, akik a megfélemlítés ellenére is kiálltak a haladó eszmék mellett, és egy hiteles értékek alapján szerveződő társadalmat, élhető világot, személyi és társadalmi jogokat biztosító, szabad, független, demokratikus elvek alapján működő országot akartak. Az ’56-os fiatalok nemcsak elégedetlenségüknek adtak hangot, hanem megfogalmazták követeléseiket is, amelyekért feláldozták szabadságukat és életüket is – mondta egyebek között Nyilas.

(Fotó: Puskás Károly)

(Fotó: Puskás Károly)

A konferencián elismert történészek tartottak előadást, közöttük dr. Kun Miklós, dr. Horváth Attila egyetemi tanár, alkotmánybíró, és dr. Forró Lajos, valamennyiük az 1956-os eseményeket a magyar, jugoszláv és szovjet kapcsolatok tükrében elemezte.

Kun Miklós Hruscsov és Tito szerepét fejtegette, majd lapunknak nyilatkozva elmondta:

– Tito Brioni-szigetén fogadta Hruscsovot, a szovjet Kommunista Párt vezetőjét és Malenkovot, a párt egy másik magas rangú vezetőjét. Ott határozták el, pontosabban Tito rábólintott, hogy a szovjet csapatok lerohanják Magyarországot. Jómagam az előadásomat annak szenteltem, hogy kutatásaim alapján bizonyítsam, a KGB legalább olyan fontos szerepet játszott a magyar forradalom leverésében, mint maga Konyev marsall ármádiája.

Dr. Horváth Attila professzor előadásában a Kádár-rendszer megtorlásaira tért ki, dr. Forró Lajos pedig arra világított rá előadásában, hogy a forradalom Szegedről indult.

– A szegedi diákok már egy héttel a budapesti események előtt követelték a szovjet csapatok kivonását, Nagy Imre visszatérését az ország vezetésébe és mindazt, ami a Műegyetemen is elhangzott. Kevesen tudják, hogy a Műegyetemre is egy szegedi egyetemista, Kiss Tamás vitte fel a MEFESZ megalakulásának a hírét, és tulajdonképpen ez volt az a szikra, ami kirobbantotta az ’56-os forradalmat.

A konferenciát a dr. Forró által rendezett kisfilm vetítése zárta, melyben a szegedi egyetemisták és főiskolások szerepére világít rá.