2024. április 19., péntek

MagyarZó Pistike messéi

Ez a Zacsek amilyen szemfüles, mindig kitalál valamit, hogy izzadság nélkül nagy lóvéhoz jusson!

Azt hiszem, megtaláltam a gazdagodás kulcsát – jelenté be mindjárt az ajtóból egy elszánt férfiú komolyságával, akinek már szilárd tervei vannak. – Maguknak is melegen ajánlom, hogy kövessék a példámat, Gyula zomzéd. Úgy számolom, hogy akár több milliót is bezsebelhetek. Ennek fele, sajnos, elmegy az adósságaimra, a másik feléből azonban elviszem a családom egy luxus nyaralásra a Kanári szigetekre. A feleségem mindig is egy ilyen földi paradicsomról álmodozott, mint eme álomszigetek, ahol a hatalmas Csendes-óceán hullámai verdesik a sziklás partot…

Én földrajzból úgy emlékszem, hogy ott az Atlanti óceán hullámai verdesnek – igazítá ki őt a szőrszálhasogató fater.

Tök mindegy, óceán az óceán – legyinte Zacsek, és folytatá az ábrándozást. – Szóval, ahol a végtelen kékség felett bodor bárányfelhők úsznak, és a lenge szélben hajladozó pálmafákon színes kanárik fütyörésznek. De előbb persze rendezek egy görbe estét a cimborákkal, amelyre ezennel magukat is meghívom.

Nagyon rendes magától, Zacsek, hogy ránk is gondolt – hálálkoda atata. – De árulja már el, hogy miként akar meggazdagodni? Csak nem a lottót fedezte fel? Mert azon legutóbb tényleg nyert valaki másfél millió eurót. Vagy a sportfogadáson szeretne nyerészkedni?

Ugyan már! Az nekem mind smafu. A mostanában legdivatosabb népi vetélkedőre gondoltam, a fogadóirodák rendezte szerencsejátékra. Az elnökjelöltekre akarok fogadni, az most a menő, nem a foci. Van egy titkos tippem.

Na, akkor lemondhat a bárányfelhőkről meg a kanárifüttyről, Zacsek – oszlatá el a zomzéd szép álmait a könyörtelen fater. – Már a verebek is azt csiripelik, hogy a haladópárti jelölt toronymagasan vezeti a mezőnyt, és biztosan nyer már az első fordulóban, ami egy ilyen egyoldalú kampány után teljesen érthető. Elég, ha belenéz a legújabb ankétok adataiba. Ezen aztán aligha lehet nyerni.

Persze, hogy nem lehet, ha valaki olyan balek, hogy a papírformát veszi alapul és felül a közvélemény-kutatásoknak – ellenkeze a minden hájjal megkent Zacsek. – De itt jön be az én titkos tippem! Én nem a főesélyesre tippelek, hanem egy teljesen esélytelen fickóra, akiről senki sem sejti, hogy mekkora meglepetést fog okozni. Arra, aki fehér lovon, fehér öltönyben parádézik, és nyíltan hirdeti, hogy ő bizony elnökként meg akarja szedni magát! Nos, ez a mindenki által komolytalannak tartott jelölt fogja nekem meghozni a milliókat. De el ne árulják senkinek, mert akkor sokkal kevesebb lé jut nekem.

Csak nem gondolja komolyan, hogy a Preletácsevics nevű ifjonc, egy mladenováci vendéglős fiacskája legyőzheti Vucsicsot? Ne állítsa már meg a napot!

Félre ért, Gyula zomzéd. Én nem az ő győzelmére akarok fogadni, hanem arra, hogy lesz-e második forduló és ki kerül be oda. Szerintem a Preletácsevics is ott lesz. Abból következtetek, hogy a közösségi oldalakon igazi cunami indult be, annyian lájkolják őt, így egyre nőnek az esélyei. Főleg a fiatalok körében hódít, akik csalódtak a hatalmi pártban, és a felét sem hiszik el az állítólagos sikerekről szóló meséknek, amelyekkel a kormány traktálja őket.

Úgy, mint a Dezsőke, aki dühösen jön haza az iskolából.

Na, engem aztán jól becsaptatok ezzel a gólyamesével! – esik neki az anyukájának. – Most már tudom, hogy engem nem a gólya hozott!

De hogy mondhatsz ilyet, Dezsőke? – korholja az anyja.

Na, akkor figyelj ide, anyuci! Pont ma tanultuk az iskolában, hogy a gólya vándormadár, s ősztől tavaszig nincs is itt! Én pedig decemberben születtem!

Azt már eddig is tudtuk, hogy a politikusokat se a gólya hozza, ezért a születési bizonyítvány az ő esetükben is fontos szerepet játszik. A Nikolics Tómó például azért kénytelen nyugdíjba vonulni, mert betöltötte a hatvan ötödik életévét.

Most már értem, Tegyula, hogy miért nem vállalta el a hosszabbítást a mostani posztján – okoskoda amama. – Biztosan a Dragica felesége beszélte rá, hogy hagyja abba az elnökösködést, mert félti az egészségét. Nagyon is fárasztó lehet az a rengeteg külföldi utazgatás, meg a kitüntetések osztogatása. Hiába, hatvanöt, az csak hatvanöt. Ott vannak az unokák, azokkal is kell foglalkozni.

Dehogy érted, Tematild! – veté ellen atata. – Nem a feleség meg az unokák játszottak itt szerepet, és neki se jutott eszébe, hogy ne jelöltesse magát ismét. Hanem a haladók mérték fel úgy, hogy alulmaradhat az ellenzékkel szemben, ezért szép finoman lebeszélték erről a szándékáról, és helyette Vucsics vállalja a megmérettetést. Most meg megsúgták neki, hogy legjobb lenne nyugdíjba menni. Akkor nyugodtan építhetné a bajcsetinai templomát, vagy főzhetné a kiváló Tomovacsát.

Nem jól tudja, Gyula zomzéd – szóla a Zacsek. – Továbbra se mondott le a politikai szerepvállalásról, és még mindig bizakodik, hogy kap valamilyen fontos posztot, akár a kormányfőit. Ezért mondta azt, hogy csak formálisan vonul nyugdíjba, de ha Szerbiának szüksége van rá, akkor csak szóljanak, és ő kész elvállalni a feladatot.

Erre szokták mondani, hogy várhatsz babám… – bólogata atata.

A Zacsek sógora is nemrég múlt 65 éves, és a 40-ik házassági évfordulóját ünnepelte egy hangulatos kisvendéglőben a drága feleségével. Egyszer csak egy gyönyörű tündér jelenik meg az asztaluk mellett és azt mondja:

Mivel mindvégig hűek voltatok egymáshoz, kívánhattok tőlem egyet-egyet, én teljesítem kívánságotokat!

Ó! Én szeretném körbeutazni a Földet az én nagyszerű férjemmel! – szól a feleség.

A tündér meglengeti a varázspálcáját, és – csiribá, csiribú – két világ körüli útra szóló első osztályú jegy terem az asztalon!

Most a férjen a sor.

Nos, ez az egész nagyon romantikus, de egy ilyen alkalom csak egyszer adatik meg az életben, szóval ne haragudj kedvesem, de az én kívánságom az, hogy legyen egy nálam 30 évvel fiatalabb feleségem!

A tündér megint legyint a varázspálcájával, és – csiribá, csiribú – a férj 92 éves lett!

Mi ebből a tanulság? Ha elmúltál hatvanöt, már ne nagyon ugrálj.

PISTIKE, ábrándozó cimbora és menő ifjonc