Csütörtökön kezdődött meg a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozója Bácsfeketehegyen. Az idei találkozót a helyi Soma Amatőr Színtársulat előadása, a Hyppolit, a lakáj nyitotta. Már a bemutató előtti napon, a főpróbán telt ház előtt játszhatta a csapat az előadást, s a premier is hasonló népszerűségnek örvendett. Olyan sokan voltak kíváncsiak az előadásra, hogy nemcsak az ülőhelyeket töltötték fel, hanem állóhely sem jutott mindenkinek. Sokan csalódottan indultak meg hazafelé, miután látták, hogy nem férnek be a kicsinek nem mondható színházterembe. Az értékelést Hajvert Lódi Andrea és Sutus Áron moderálták. Az idei Találkozó zsűrije Táborosi Margaréta rendező-koreográfus és egyetemi tanár, Kovács Frigyes színművész és egyetemi tanár, valamint Magyar Attila színművész összetételű zsűri bírálja. A zsűri észrevétele nem kemény kritika, mindinkább meglátások, ötletek a fejlődéshez, a jobbá váláshoz.
Hajvert Ákos, az előadás rendezője röviden összefoglalta a darab létrejöttének körülményeit. Bácsfeketehegyen aktív színjátszó csapat működött egészen négy évvel ezelőttig. Két éve egy Bocaccio-átirat készült a Dekameronból Hőség címmel, melyet közösen vittek színpadra. A tavalyi évben nem sikerült darabot színre vinni. Ehelyett a Feketics Művelődési Egyesület szakosztályai a falu 230 éves évfordulójára készítettek közösen egy műsort, melyet H. Lódi Andrea rendezett. Az idei előadást vízkeresztkor kezdték el próbálni, összesen 76 nap állt rendelkezésükre heti 4-5 próbával.
A zsűri értékelését Kovács Frigyes nyitotta meg azzal, hogy gratulált a csapatnak, és kiemelte, hogy igazán szép munkát látott, a darabválasztás dicséretes. Kovács Frigyes szerint abban a társulatban, ahol van egy ilyen Hyppolitot (Szukola Béla) és egy ilyen Schneidert (Szabó László) alakító színjátszó, ott ezt a szöveget kell műsorra tűzni. „Jeles emberek vagytok a faluban. Ezt az előadást játszani kell még. Azt gondolom, hogy a környező helységek is vevők lesznek rá.” – fogalmazott a zsűri tagja, majd hozzátette, hogy azok a települések, ahol művelik a színjátszást, előadást cserélhetnek, végül is ez lenne az egyik feladata ennek a találkozónak. Frigyes többször kiemelte, hogy a színészi játék, teljesítmény sokkal jobb volt, mint a csapat anyagi lehetősége. Kovács Frigyes értékelését Táborosi Margaréta észrevételei követték. A Hyppolit a 2015-ös bácskertesi előadáshoz képest sokkal energikusabb volt. Hihetetlen a belefektetett energia. A zsűri több tagja hangsúlyozta, hogy dicsérendő, hogy élő zenekar játszhatott az előadásban, ezt kevés csoport, és kevés hivatásos társulat engedheti meg magának. Magyar Attila zárta a zsűri véleményezését: „Huszonpár évvel ezelőtt, az első Találkozón ott voltam Csantavéren, s azt hittem, hogy majd megmondom a tutit. Aztán 15 évig abszolvens voltam, nagyon sokáig gyakoroltam az amatőrséget. Szurkoltam ma nektek.” Kiemelte, hogy az embereket mindig megnevettetni a nehezebb. A vígjáték nem könnyű műfaj, a feketicsiek mégis ügyesen bánnak vele. A csapat és a zsűri együtt vonták le az utolsó konzekvenciát: az előadást rengetegen megnézték, ráadásul nagyon sok kisgyerek is volt, mégsem lehetett hallani a hangjukat.
