Szabadka Város területén szélvédősáv csak a Csantavér–Nagyfény közötti úton, a Hosana közösség épülete mellett, valamint a Mikićevói farm bejáratánál van. Az idei költségvetésből 3 800 000 dinárt irányoztak elő szélvédősávok rekonstruálására és erdősítésre. A szélvédősávok jelentőségéről, múltjáról, jelenéről és jövőjéről Osztrogonác Simon mezőgazdasági tanácsossal beszélgettünk.
Szélvédősávok Nagyfény és Csantavér között (Fotó: Gergely Árpád)
– Szélvédősávok már az Osztrák–Magyar Monarchiában léteztek, többnyire csak a forgalmasabb utak mentén ültettek fasorokat, hogy a termőtalajt megőrizzék a szél eróziójától. A hetvenes és nyolcvanas években a szélsávok nagy részét kiirtották, egyik oka a fák elöregedése volt. A tanyavilág is egy célirányos szélvédő tevékenység volt, ugyanis az épületeket általában kisebb erdők vették körül és ez egyfajta talajlekötő erővel bírt. A tanyák eltűnésével az őket körülvevő szélvédősávok is eltűntek, és ennek a legnagyobb kárát a termőtalaj látja, mert a szél védősáv nélkül folyamatosan elhordja a termőtalajt. A kétezres évek elején, amikor még voltak termelőszövetkezetek, akkor Bajmok környékén a Ravnica termelőszövetkezet, Békován pedig az Agrokombinat termelőszövetkezet létesített szélvédősávokat – kalauzolt bennünket a múltba a mezőgazdasági tanácsos.
A város 2010 óta foglalkozik ezzel a problematikával, Nagyfényen, Újzsedniken, Mérgesen, Tavankúton és a pacséri vasútnál is próbálkoztak szélsávok kiépítésével.
– A kezdeményezés több okból is sikertelennek bizonyult, az egyik oka a nem megfelelő szakmai hozzáállás, ugyanis a Vajdaság Erdei Közvállalatot kellett volna megbízni ezzel a feladattal, de sajnos a szabadkai Köztisztasági és parkosítási közvállalat kapta ezt a munkát. Többnyire nem ebben a térségben honos fafajtákat ültettek. Itt honos fafajták a szibériai hárs, különböző platánok, nyírfa és különböző cserjék. A nem megfelelő faválasztás mellett ráadásul nem gondozták a fákat, és emiatt sok közülük elpusztult. A Hosana egyesület mellett Nagyfénynél, valamint a Nagyfény és Csantavér közötti úton főként szibériai hársot ültettek, és mivel ez nagyon igénytelen növény, nem kellett gondozni, ennek köszönhetően tudott fennmaradni. A Mikićevói farm bejáratánál nyírfasorok képezik a szélvédő sávot. A közbeszerzés által a múlt év őszén és most tavasszal a belgrádi Agrozelena vállalat az említett szakaszon pótolja a fákat – mondta beszélgetőtársunk.
Osztrogonác Simon (Fotó: Gergely Árpád)
Kétszáz évvel ezelőtt az utak mentén fákat ültettek, ami sokáig védte a termőföldet, ez ma már sajnos nincs így. Az elmúlt hét évben a város több mint húszmillió dinárt költött szélvédősávok kialakítására, de a nem megfelelő szakértelem és hozzáállás következtében az elültetett fáknak mindössze a harminc százaléka maradt meg.
– Az előző polgármester bűnvádi feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen a szélvédősávok miatt, jelenleg is folyamatban van az eljárás. Az idén a költségvetésből 3 800 000 dinárt irányoztak elő e sávok rekonstruálására és erdőültetésre. Egy pontos, részletes tervdokumentációt kellene kidolgozni, ahol figyelembe vennék a föld felett és a föld alatt húzódó különböző vezetékeket. Tavankúton 2010-ben egy ilyen munkálat alkalmával a gázvezeték sérült meg. Magyarországon és más környező országban törvénnyel szabályozzák, hogy mekkora földterület birtoklása következtében mekkora területet kell erdősíteni. Ez egy sokkal járhatóbb út, mint az adófizetők pénzén erdősíteni. Európában a területek tizenöt-húsz százalékát erdő borítja, Vajdaságban mindössze 2,5 százalékát. Mindenkinek be kellene látnia, ha nem teszünk ellene, Európa egyik legminőségibb termőtalaja a szél eróziójának következtében Afrikába költözik. A szél eróziójának konkrét példája szabad szemmel is látható a Szabadka–Belgrád autóút mellett, már csak a sárgaföld látszik, a minőségi humuszos termőtalajt elvitte a szél. A legnagyobb probléma, hogy a második világháború óta az emberek szinte mindent szántófölddé alakítottak, erdőket, legelőket, de még a mocsarakat is lecsapolták ezzel a céllal. Egész Vajdaság területére egységes programtervet kellene kidolgozni a szélvédősávok kiépítésével kapcsolatban, majd tartományi szinten megvalósítani azt, ugyanakkor országos viszonylatban is elengedhetetlen ennek a problémának az elismerése és orvoslása, ha meg akarjuk védeni a minőségi szántóföldeket – mondta a mezőgazdasági tanácsos.
