Március 21-ét 1999-ben nyilvánította a költészet világnapjává az UNESCO, s azóta ezt a napot minden ország a saját eszközeivel, a nem-kormányzati szervek aktív részvételével, a nyilvános és civil szervezetek bevonásával ünnepelhet meg. Az európai uniós országok kulturális intézeteit magába tömörítő szervezet, az EUNIC például Európa versekben címmel szervez felolvasó estet Rómában, ahol tizenegy ország képviselteti magát egy-egy költőjével, Magyarországot Áfra János költő képviseli.
A költészet világnapja kapcsán olyanokat kértük fel költészetnapi gondolataik megosztására, akik közel állnak a versekhez. Bencsik István újságírót és Miklenovics Aranka versmondót kerestük fel, mindketten a Csáth Géza Művészetbaráti Kör tagjai.
– Én nem tudnám pontosan megmondani, hogy mikor találkoztam a költészettel, a verssel, mert amióta az eszemet tudom, azóta mindig is érdeklődtem a költészet iránt. Nagyon sok verset olvastam. Van néhány költő, akiket tisztelek, becsülök, de kimondott kedvenc nincs. Bármilyen újság is kerül például a kezembe, elolvasom a verseket. A versmondás szintén nagyon régi, több évtizedes dolog az életemben. Mondtam már sokféle verset sok helyen. Magam is írok verseket a mai napig, csak nem jelentetem meg. Hogy miért is jó a versek közelében lenni, verset olvasni, verset mondani? Mert rádöbben az ember, hogy a világ nem csak az önmagát hajszoló, az idővel versenyt futó ember világa, hanem vannak érzések, gondolatok, meglátások is, amin érdemes elgondolkodni, elidőzni egy-egy gondolatnál. A költészet egyfajta gyógyír is. Ha nagyon fáradt vagy idegesebb vagyok, akkor jólesik elővenni egy kötetet, és elolvasni néhány költeményt. Különböző élethelyzetekben eszembe jutna versek, verssorok. Már többször is említettem, hogy az eredeti foglalkozásom megválasztása, és azon belül is a botanika iránti érdeklődésem, egy Radnóti-verssornak köszönhető: „A hallgatag növények szerelme emberibb”. Az én üzenetem, hogy az emberek vegyenek a kezükbe verseskötetet, olvassanak el néhány verset, és biztos vagyok benne, hogy más szemmel néznek a világra, és nagyobb felelősséget is éreznek a környezetük, embertársaik iránt – hallottuk Bencsik Istvántól.
Miklenovics Aranka elmondta, szerinte az emberek a lelki fáradtságukban, elfásultságágukban talán – ahogy ő fogalmazott – tömör érzésdoppingot szeretnek kapni, s ezt a versek megadhatják.
– Verseket olvasva elkerülhetetlen, hogy szembe jöjjön velünk valami, ami az akkor adott érzésvilágunkra hat. Fel is vidíthat a vers. A versek elsősorban az érzelmekre hatnak, de az értelemre is. Kérdéseket is felvethet, de a vers válaszokat is adhat a mi kérdéseinkre is. Talán megtalálhatom azt is a versekben, amit kerestem. Vannak olyan hangulatok, amelyek vissza-visszavisznek egy-egy vershez. Számomra Reményik Sándor, Ady Endre az alap, József Attila már inkább hangulatfüggően van nálam jelen, de mivel a költészet világnapjáról beszélünk, el kell mondani, hogy a más nyelven írott versek magyar fordításai is fontosak, mert így távolról közel kerülhetnek hozzánk más kultúrák érzései, világlátásai, igazi gyöngyszemekre bukkanhatunk.
Nemzeti VERSeny
A költészet világnapján, a magyar költészet napjához kapcsolt nevezési határidővel hirdette meg immár második alkalommal a Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete a versmondó és versklip versenyét, a Nemzeti VERSenyt. A VERSeny célja a klasszikus és kortárs költészet újszerű tolmácsolása, a versmondás népszerűsítése, a magyar nyelv sokszínűségének újra-felfedezése, és a világ bármely részéről fogadják a magyar versek tolmácsolóit. A háromfordulós versenyen elsőként három, szabadon választott magyar költő már megjelent versével lehet nevezni, és egyet kell rögtön vágatlan videón be is küldeni. A továbbjutók az általuk megjelölt másik verset dolgozzák fel videoklipen, majd az élő döntőbe jutott versenyzők a Nemzeti Színházban lépnek fel harmadik versükkel novemberben, a magyar nyelv napja alkalmából.
A VERSeny védnöke: Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója. A zsűriben Bakos-Kiss Gábor színművész, Kiss László rendező, Lutter Imre előadóművész, producer, Nagy-Kálózy Eszter színművész és Szabó László kommunikációs szakember ülnek. A nevezési határidő április 11-e, a győztesek értékes díjakban részesülnek.
