A Közpolitika Kutatóközpont szervezésében hétfőn bemutatták a helyi közbiztonságról készült kutatás eredményeit. A helyi közbiztonság nemcsak a fizikai biztonságot, hanem a gazdasági, egészségi, politikai biztonságot is magában foglalja, melynek megvalósításában több szereplő is részt vesz mind a civil szférából, mind az állami szektorból.
A kutatás több civil szervezet és közintézmény bevonásával készült (Fotó: Gergely Árpád)
Ennek keretében felmérést készítettek arról is, hogy a migránsválság hogyan hat ki a szabadkai polgárok biztonságára, s ezzel kapcsolatban tartottak kerekasztal-beszélgetést a meghívott civil szervezetek és közintézmények képviselőivel.
Filip Stojanović, a Kutatóközpont munkatársa a felmérés kapcsán elmondta, több civil szervezet és közintézmény bevonásával készítették azt.
– A résztvevők többsége a migránsok részéről nem érez közvetlen fenyegetést, ugyanakkor nagy biztonsági kihívást látnak bennük, főleg azok miatt a csoportok és magányos migránsok miatt, akik elutasítják a befogadóközpontot, akik éhesek, kimerültek, nincs lehetőségük tisztálkodásra. Emiatt történik a legtöbb incidens is, másrészt a helyi lakosok megértést tanúsítanak irányukban, hiszen tisztában vannak a migránsok nehéz helyzetével. Mivel azonban a polgárok körében majd csak ezután kérdőívezünk, meg kell jegyezni, hogy a kutatás eredménye ilyen formában nem ad teljes képet. A felmérésben részt vevők kiemelték azt is, hogy a helyi média azzal, hogy elsősorban a támadásokról, incidensekről ad hírt, fokozza az emberekben a félelmet és a negatív érzelmeket a migránsokkal szemben, és az is probléma, hogy az állami szektorban nem lehet új embereket alkalmazni, ami pedig hatékonyabbá tenné a migránsokkal foglalkozó intézmények munkáját – számolt be a részletekről Filip Stojanović.
A befogadóközpontban százötven ember tartózkodik (Fotó: Gergely Árpád)
A felmérés szerint mintegy negyven, migránsokhoz kötődő incidens történt, ebből egyszer nemi erőszak kísérlete volt, háromszor támadtak rá helyi lakosokra, egy esetben késsel, négy-öt alkalommal verekedtek össze maguk a migránsok, több mint tíz betöréses eset történt, és mintegy húsz alkalommal jelentettek birtokháborítást. Mint elhangzott, a megkérdezettek úgy ítélték meg, hogy az ehhez hasonló esetek egyre gyakoribbak lesznek, hiszen a migránsok útvonalát lezárták, hosszabb ideig tartózkodnak itt, és egyre kevesebb a reményük arra, hogy átjutnak a határon, s ezért egyre agresszívebbek.
Milimir Vujadinović, a migráció követésével foglalkozó szabadkai munkacsoport elnöke úgy fogalmazott, a migráció új kihívásokat hozott magával, s ahogy minden tömeges megmozdulás, mint például egy fesztivál vagy sportmérkőzés biztonsági problémát jelent, így a migránsválság is a maga nemében az, azonban az elmúlt napokban, hetekben jelentősen csökkent a migránsok száma Szabadkán, ez a rendszer munkájának eredménye. Mint elmondta, a befogadóközpontban mintegy százötven ember, azon kívül pedig a város területén további több tíz migráns tartózkodhat, viszont ők folyamatosan mozgásban vannak, cserélődnek.
A város környékén jelenleg még több tíz migráns van (Fotó: Gergely Árpád)
– A múltban voltak incidensek, de ezek száma is lényegesen visszaesett, s hosszabb ideje nem támadtak rá a helyi polgárokra sem, a legtöbb esetben pedig elsősorban a magántulajdon megrongálásáról volt szó. A jelenlegi helyzet kielégítő, ami a rendőrség munkájának köszönhető, s mindegyik incidens a bíróság előtt fejeződött be. A szabadkaiak legyenek nyugodtak a biztonság tekintetében, és bár incidensek történhetnek, mindazok, akik ezzel a problematikával foglalkoznak, megtesznek mindent, hogy ne történhessen humanitárius katasztrófa, és a biztonságnak ezt a szintjét is megőrizzék – mondta Milimir Vujadinović, hozzátéve, a támogatók felé immár azt is tolmácsolták, hogy a helyi intézményeket, közvállalatokat is támogassák, amelyek munkájára a migránsválság kihat és megnehezíti azt, illetve hogy a jövőben olyan projektumokra is szükség van, amelyek keretében megtérítenék a polgároknak azokat a károkat, amelyeket a migránsok okoztak a házakban, gyümölcsösökben, bár erre vonatkozó program még nem született. Mint hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a migránsokkal foglalkozó szervezetek és a civil szektor az állammal együttesen törekedjen a probléma megoldására, ugyanakkor a migránsválságot Szerbia csak az EU-val karöltve tudja megoldani.
