A nyelvtudás alapvető követelmény annak, aki valamit el akar érni, legyen az munkavállalás, egyetemi felvételi, diploma, magasabb pozíció, jobb fizetés. A nyelvvizsgák és a felkészítő különórák viszont nagyon sokba kerülnek, ezért is kapja fel az ember a fejét, ha azt hallja: van olyan nyelvvizsga, amit középiskolásként ingyen meg lehet szerezni. Mégpedig itt, nálunk, Szabadkán a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnáziumban ez lehetséges. A gimnázium 2014 óta hivatalosan akkreditált vizsgaközpont, ahol nemzetközileg elismert német nyelvvizsgát tehetnek az iskola német nyelv szakos diákjai. És ami a legfontosabb: a felkészítés és a vizsga is ingyenes, tanórák keretein belül történik.
Mint Kohajda Gizella és Apró Lídia, a gimnázium némettanárai elmondták, a DSD, vagyis a Deutsches Sprachdiplom egy, a német állam által támogatott ingyenes felső- és középfokú nyelvvizsga. A megszerzett nyelvtudáson túl értékes pluszpontokat jelent a sikeres egyetemi felvételihez, továbbá előnyt annak, aki németországi vagy ausztriai felsőoktatási intézménybe jelentkezik.
A DSD-vizsgaközpontokat a német állam nevezi ki és felügyeli, de a nyelvvizsgákat és a felkészítést a vizsgázók saját iskolája bonyolítja. Ezért csak azon kiválasztott középiskolák tanulói vehetnek részt a vizsgán, amelyek oktatását a német állam alkalmasnak tartja erre. A vizsgára való felkészülés, majd a vizsgák lebonyolítása is iskolai keretek között történik, azaz a diákot az iskolai órán és a délutáni foglalkozásokon a saját tanára készíti fel a vizsgára. A Kosztolányi Gimnázium némettanárai ezért folyamatosan továbbképzéseken vesznek részt, hogy elsajátítsák a felkészítés és a vizsgáztatás módszereit, ezenkívül a munkájukat segíti a Németországból érkezett lektor is.
DSD-vizsgára az jelentkezhet, aki legalább 800–1200 órában tanulta már a német nyelvet: tehát elsősorban a németet első idegen nyelvként tanuló diákok. Az intenzív felkészítés már a tanév elején megkezdődik. A tavalyi tanévtől már a II. osztályban sor kerül a DSD 1-re. Mindkét vizsga kombinált, ezért nem lehet azt mondani, hogy a DSD 1 közép-, a DSD 2 pedig felsőfokú nyelvvizsga, a teljesítménytől függ, hogy ki melyik szintet éri el. A vizsgák írásbeli és szóbeli részből állnak. Az írásbeli feladatokat Németországban állítják össze, a javítás és az értékelés is ott történik, illetve onnan delegálják a szóbeli vizsgák elnökeit. Németországból érkeznek az anyanyelvi lektorok is, akik segítik a diákokat a felkészülésben. Hornyák Heléna, aki még 2014-ben, az első vizsgázókkal tette le a nyelvvizsgát, elmondta: „A tanáraink mellett a lektorok is nagyon sokat segítettek. Érződött, hogy frau Baar (Berta Seidl Baar és Albert Baar voltak akkor a lektorok) pontosan tudja milyen típusfeladatok lesznek, és hogy mik a követelmények a vizsgán. Ez nagy biztonságot adott a felkészülésben, és ezért motiváltan álltam az egész DSD projekthez. Nagyon tetszettek az interaktív, csoportos munkák, valamint az, hogy a gyakorlatban is jól hasznosítható feladatokat vettünk át, például hogyan kell a prezentáció során adatokat egy diagramról elmagyarázni és indokolni.”
A szóbelire már hónapokkal korábban ki kell választani egy témát, amelyből a vizsgázó alaposan felkészül: eltérő álláspontokat megvilágítania és saját álláspontját egyértelműen kifejtenie, prezentáció kíséretében. Az első DSD 2-es évfolyam például a vizsga szóbeli részére projektmunkát készített: a Palicsi-tó problematikáját dolgozták fel többféle nézőpontból Michell Rohmann német hidrológus segítségével. A vizsga második részében egy másik témáról kell 4-5 perces előadást tartani, megadott kulcsszavak alapján, majd a vizsgáztatóval az adott témában beszélgetést folytatni.
A tavaly végzett Király Noémi és Nyers Szanella is megerősítették, hogy „Nagyon nagy előnyt jelentett a felkészülés során, hogy tanáraink mellett németországi lektorok, vagyis olyan oktatók is segítettek, akiknek anyanyelvük volt a német. Segítettek jobban elsajátítani a szavak helyes kiejtését, minden apró hibára felhívták a figyelmünket. Érdekes feladatokat találtak ki, például volt, amikor német anyanyelvű vendégeknek kellett németül bemutatni Szabadkát, ami hatalmas élmény volt. Különböző német szokásokkal, ételekkel ismertettek meg bennünket, ezeket összehasonlítottuk a saját kultúránkkal. A lényeg, hogy nemcsak a nyelven volt a hangsúly, hanem a kultúrán is. Cserediák-programokon is részt vettünk: a legjobbaknak alkalmuk volt 5 hetet eltölteni Németországban, ott iskolába járni, ami hatalmas ugródeszka volt a nyelv, szókincs fejlesztésében. Amivel gimnazistaként még nem voltunk tisztában, az az, hogy mekkora előnyt jelent a nyelvvizsga a közeli és a távoli jövőt tekintve. Az egyetemre való bejutásnál is fontos volt, de az is nagyon lényeges, hogy mi már egy emelt szintű nyelvvizsgával kezdtük az egyetemet, amit nem sokan mondhatnak el magukról.”
A legnépszerűbb idegen nyelv kétségtelenül az angol, de ez már lassan nem is választás kérdése: angolul tudni kell. Ahogy a német mondás is tartja: Englisch ist ein Muss, Deutsch ist ein Plus – és ennek a plusz nyelvnek az elsajátítására kiváló lehetőséget kapnak a diákok a Kosztolányi Gimnáziumban!
