„Tisztelt ünneplő közösség!” – nyitja meg a műsorvezető a rendezvényt. Közösség? Miért nem közönség? – töprengek, és diszkréten körülnézek. Senki sem lepődött meg a megszólításon, mindenki ünnepélyes hangulatban várja a folytatást. Biztos rosszul hallottam, gondolom, és nem is foglalkozom tovább a zavaró szótévesztéssel. Egészen addig, amíg később, egy műsorszám bejelentése előtt ugyanígy hangzik el ismét: Tisztelt ünneplő közösség!
Azóta számos alkalommal hallottam már a közönség helyett a közösség szót. Lehet, hogy a két szó használata kezd összemosódni? Formailag nagyon hasonlítanak egymáshoz, mindössze egy betű a különbség, de a jelentésekben számottevő eltérés van, s ezt valamennyien jól érzékeljük. Ha közönségről beszélünk, akkor embereknek a csoportjára gondolunk, akik valamilyen szempontból egy bizonyos alkalomra összejöttek: nézőközönség, színházi közönség, egy előadás közönsége, s így a fenti példa esetében is a „Tisztelt ünneplő közönség!” a helyes megszólítás. Ha rokon értelmű szavakkal szeretnénk kifejezni a közönség szó jelentését, akkor a publikum, a hallgatóság, esetleg a jelenlevők szavakat használhatnánk helyette.
Mi a lényeges különbség a közönség és a közösség között? Emberek csoportja a közösség is, sőt a közösség meghatározás is bizonyos szempontok alapján létrejött csoportokat jelöl, de itt a hangsúly valaminek az azonosságán, a kapcsolaton, a csoport tagjai közötti viszonyon és az összetartozás alapjául szolgáló szempontok tartósságán, állandóságán van. Beszélhetünk baráti közösségekről, nemzeti, nyelvi közösségekről, lakóhelyi közösségekről, munkahelyi közösségekről, szakmai közösségekről, faluközösségekről, és még sokáig folyathatnánk a sort. Közösséggé fűzhet össze minket egy közös cél, egy közös érdek képviselete, és megtagadhatjuk a közösséget, vagy nem vállaljuk a közösséget a számunkra elfogadhatatlan módon viselkedő emberekkel.
A közösség szó újabb alkalmazásaira is felfigyelhetünk. A mai szóhasználatban gyakran halljuk a közösségi média szókapcsolatot, de nem egyértelmű, hogy milyen közösségre utal. Kihez szól? Valamilyen létező, valódi közösséghez, vagy éppen egy újabb közösség létrehozására irányul a törekvés?
Az internet világában a valódi közösségek mellett virtuális közösségek is megjelentek. A világhálón nagy népszerűségre tettek szert azok a lehetőségek, Facebook és más közösségi oldalak, amelyek révén óriásira felduzzasztott számú barátot, ismerőst lehet számon tartani. Ezeket közösségeknek nevezzük, bár nem rendelkeznek az igazi közösségek számos ismertetőjelével. Az összetartozás alapjául szolgáló azonosság nagyon nehezen vagy egyáltalán nem mutatható ki, csak virtuális térben léteznek, és elsősorban formai szempontok alapján jött létre. A közösségi összetartozás megnyilvánulásai helyett az egyéni életesemények, történések, nézetek és álláspontok közzététele, megosztása tölti ki jórészt e virtuális teret, mely a modern internetvilág terméke.
A hagyományos értelemben vett közösségek mellett tehát más alapokon formálódó, közösségeknek nevezett csoportok létrejöttével is számolnunk kell, emellett fel kell figyelnünk arra a jelenségre is, hogy a hagyományos közösségek ereje, szerepe, jelentősége egyre inkább szétfoszlik, megtartó erejük csökken. Mindannyian érzékeljük, hogy a családi, nemzeti, nyelvi, kulturális és még számos más közösség által jelentett összetartozás a mai globalizálódó világunkban felbomlóban van, s az új közösségek már nem a hosszú évszázadok alatt kialakult kohéziós erők, hanem aktuális trendek alapján jönnek létre.
Mindössze egy betűnyi különbséget szerettünk volna tisztázni a közönség – közösség szó használata során, és lám, eljutottunk addig, hogy az újabban megfigyelhető elbizonytalanodó szóhasználat mögött változóban levő jelentéstartalmak húzódnak meg. Könnyen lehet, hogy a szótévesztés nem egyszerűen a véletlen műve, hanem nyelvi visszajelzés a szavak jelentésbeli elmozdulásaira, nevezetesen a valódi közösségek sajnálatos szertefoszlására.
