2024. április 19., péntek

Van piaca a magyar termékeknek

A jubiláló Tisacoop a vajdasági termelőket is bevonja

A Tisacoop magyarkanizsai kereskedelmi vállalat huszonöt éves fennállása alatt a magyar élelmiszer-ipari termékek importjára helyezte a hangsúlyt. 2000 óta kizárólag a magyar termékek importálásával és értékesítésével foglalkoznak. Mára majdnem hetven embert foglalkoztat a vállalat, így biztosítva munkalehetőséget a községbelieknek. Körmöci Károly igazgató helyettes a jelenről és a jövőről, a lehetőségekről számolt be.

A születésnapját ünneplő szabadkai Hungarikum Center (Kép: Gergely Árpád)

A születésnapját ünneplő szabadkai Hungarikum Center (Kép: Gergely Árpád)

– Az elmúlt évek termése szempontjából mintegy negyven magyarországi gyártót és 800–900 terméket jelent a munkásságunk. Ennyit tudtunk behozni az anyaországból. Azokkal a gyártókkal kezdtük, akik a magyar piacon is ismertek és a vajdasági palettán se cseng ismeretlenül a nevük, ilyen volt a Pannon-tej, a Medve, a Pick, a Gallicoop. Később fokozatosan bővítettük ezen termékek körét választékban. Ma már elmondhatjuk, hogy magyarországi gyártók, hús-, tej, bor- és édesipari termékek jelentősebb képviselői jelen vannak a szerb piacon általunk. Kezdetekben ezek a termékek a kereskedelmi láncok polcain jelentek meg, majd a Tisacoop, mint importcég ezeket a termékeket megfelelő hűtőláncon keresztül garantálta. Ehhez szükségeltetett megfelelő logisztika, hűtőházak kiépítése. Szembesültünk azzal is, hogy ezek a kereskedelmi láncok nagy választékkal bírnak, 10–15 ezer termékszámról beszélünk jelen esetben, és nem volt egyértelműen felismerhető a magyar termék, ez szúrt szemet nekünk. Felismertük, hogy van rá igény, és megpróbáltuk központosítottan ezeket a termékeket értékesíteni. Így került sor 2011-ben a belgrádi Hungaricum Központ megnyitására, amelynek azért több szerepe is volt azonfelül, hogy magyar élelmiszereket értékesítő bolt, hiszen mi fölvállaltuk akkor a kultúrát is, amit népszerűsítünk ott.

• A belgrádi Hungaricum Központ több értékkel volt felruházva, a kulturális értékek bemutatására is kitértek, ilyen volt a Zsolnay-porcelán és a pécsi kesztyű, a herendi porcelán is, de tudjuk, a dél-alföldi régiót hivatottak nevesíteni, ami a vajdaságiak szempontjából is érdekes.

– Alapvetően nem klasszikus kereskedelmi értékekkel rendelkező bolthálózat vagyunk, lévén, hogy kenyeret, tejet nem árulunk. Úgy szoktam nevezni, mintha egy butik-rendszer lenne, egy szakosított rész, amiből gyakorlatilag mi egy nagyon komoly tárházat nyújtunk. Vegyszereket például nem értékesíthetünk, ez már logisztikailag sem kivitelezhető. Forgalmunk hónapról hónapra növekedő tendenciát mutat, meg vagyunk elégedve az újvidéki, szabadkai, belgrádi, magyarkanizsai központunk forgalmával is, annak ellenére, hogy limitált termékszámmal dolgozunk, speciális szegmenst képviselünk a kereskedelemben, elfogadható a forgalmunk, még úgy is, hogy árérték arányban magasabb frekvencián mozgunk.

• Egyéves a szabadkai Hungarikum Center. Mennyire befolyásolja a forgalmukat a piacokon kínált magyar termék?

Körmöci Károly

Körmöci Károly

– Tudatosodik a fogyasztókban, hogy azoknak a termékeknek az eredete, szavatossága kétes. Ma már a piacon élelmiszert nem nagyon vesznek meg, óvatosságból. Ha ma valaki kimegy a piacra és ott vásárolja meg a szalámit vagy a virslit, ami rövid szavatosságú, és ne adj isten, romlott, a mi hitelünket is rontja. Ennek ellenére Szabadkán is azt tapasztaljuk, hogy egyre több fogyasztó dönt amellett, hogy inkább kifizeti azt a 10–15 százalékkel magasabb árat, de tudja, hogy szavatolt terméket lát a kosarában, sőt, bármikor vissza is tudja azt hozni, ha gondja van vele.

• Négy Hungarikum-bolt van eddig Szerbiában. Terveznek-e továbbiakat nyitni?

– Kétirányú terveink vannak. Saját boltokat nyitunk majd Belgrádban és Zimonyban, valamint Újvidéken még gondolkodunk. Ma már el tudtuk azt érni, hogy a kereskedelmi láncokban magyar sarkokat alakítunk ki. A mi választékunkból koncentráltan egy bizonyos helyen megjelenik a hungarikum-választék.

• A helyi termékeket nem forgalmazzák?

– Van egy olyan irányú elképzelésünk is, hogy lehetőséget biztosítsunk a helyiek termékeinek is, amelyek piacképesek és megfelelnek a szabályszerű elvárásoknak. Fűszernövényeket és borokat már bevontunk, úttörő szerepet is szeretnénk vállalni, a háztáji, kistermelőket is megmozgatva ezáltal. Ők egy nagy rendszert nem tudnak ellátni, egyrészt mennyiségileg, másrészt jelentős összegeket elkérnek a forgalmazók, hogy ezeket a kistermelői polcokat létrehozzák, itt akad el a dolog és itt jövünk mi a képbe, akik ezt ingyen biztosítjuk majd.

• Mivel bővül még a Tisacoop kínálata?

– A Kométa és a Pápai hús, akiknek megkeresésével büszkélkedhetünk, valamint borászatok és édesipari termékeket kínálók palettáján is szerepelünk, úgymint a hajdújárási mangalicatenyésztők, a zentai kézműves csokoládék előállítója, vagy a helybeli Maurer-borászat. Próbáljuk a magyar vonatkoztatást megtartani, de nem zárkózunk el más vajdasági entitásúaktól sem, a lényeg a minőség, ez az elsődleges számunkra! Egy brendet, egy országot képviselünk anélkül, hogy a politikát vagy a nemzeti entitást belekevernék. Felkértek minket a mézfelvásárlásra, a vajdasági magyar méhészek által termelt méz összegyűjtésére, mely egy integrátori szerepkör számunkra.

• A Tisacoop tipikus példája az itthon való boldogulásnak. Mi a titok nyitja?

– Mindenkit arra biztatok, hogy itthon próbálja meg a lehetőségek kiaknázását. Az elvándorlás már divattá vált, az is elmegy, akinek nem létfenntartás kérdése, de ha arányaiban nézzük a megélhetés lehetőségét külföldön és itthon, be kell vallanunk, akármilyen nehéz is, de itthon is lehet boldogulni.