A háromnapos Kopaoniki Üzleti Fórum második napján a szerb kormány képviselői közül többen is előadást tartottak. Aleksandar Vučić miniszterelnök nem kételkedik benne, hogy a jövőben mind több külföldi beruházó érkezik Szerbiába, mivel Romániában és Bulgáriában is növekedtek a bérek, így azokban az országokban kevésbé éri meg beruházniuk. Több külföldi beruházó is jelezte már, hogy bár Romániában vagy Bulgáriában szeretett volna befektetni, a béremelés miatt inkább Szerbia iránt kezdett el érdeklődni – tette hozzá a miniszterelnök, majd sikerként könyvelte el, hogy a kivitel és a behozatal közötti aránytalanság mind jobban csökken. Viszont azt is el kell mondani, hogy ez elsősorban a Szerbiában üzletelő külföldi vállalatoknak köszönhető, a hazai vállalatok továbbra sem úgy teljesítenek, ahogyan kellene – emelte ki Vučić.
Aleksandar Vučić: Több külföldi beruházó jelezte, hogy Románia vagy Bulgária helyett inkább Szerbiában fektetne be (Beta)
– Amikor megkérdeztem a németeket, hogy milyen munkaerőre lenne szükségük, azt válaszolták, hogy lakatosokra, hegesztőmesterekre és hasonló szakmunkásokra. Nekünk viszont nincsen elegendő lakatosunk, sem hegesztőnk, sem vízvezeték-szerelőnk. Ez így nem mehet tovább. Az iskolarendszer reformját nem lehet tovább halogatni. Nemcsak a duális oktatást kell bevezetnünk, hanem el kell érnünk azt, hogy a diákok az eddigieknél színvonalasabb és használhatóbb tudásra tegyenek szert – taglalta Vučić.
A huszonnegyedik alkalommal megszervezett üzleti fórum első napján Ellen Goldstein, a Világbank Nyugat-Balkánért felelős igazgatója az államapparátust nevezte meg Szerbia gazdasági fejlődése legfontosabb kerékkötőjének. Szavai szerint Szerbia egyik legnagyobb problémája az ormótlan állami adminisztráció, a fizetési rendszer pedig nem megfelelő, nem világos, ráadásul szabálytalanul állították fel. Tegnap Ana Brnabićállamigazgatási és helyi önkormányzati miniszter elismerte, hogy ez részben valóban így van.
UGYANAZÉRT A MUNKÁÉRT UGYANAKKORA FIZETÉS
Március végén, vagy legkésőbb április elején elfogadják a közszférában dolgozók számáról szóló döntést mind köztársasági, mind helyi önkormányzati szinten – erősítette meg az üzleti fórumon Ana Brnabić afelszólalásában. Mint hozzátette, a döntés terén ezúttal nem lineárisan csökken az alkalmazottak száma.
– Mostanra már éppen elég elemzés készült arról, hogy ki dolgozik, és hol hányan dolgoznak. Most nem lineárisan, három százalékkal csökkentjük az alkalmazottak számát, hanem minden minisztériumban, szolgálatban és ügynökségben meghatározzuk az elbocsátandó alkalmazottak számát. Egyébként 2014. január eleje óta összesen 37 904 alkalmazottal kevesebb dolgozik az államigazgatásban. Nem igazak az állítások, hogy a szerbiai államapparátus ormótlan, száz lakosra 7,5 közhivatalnokot számíthatunk – az EU tagállamaiban száz lakosra 8-8,5 közhivatalnokot tartanak nyilván. Az államigazgatás átszervezését követően a hálószerűen felépülő legnagyobb és legfontosabb rendszerek, az oktatás, az egészségügy és a szociális védelem átszervezése vár ránk – fogalmazott Brnabić.
Az energetikai kérdésekkel foglalkozó kerekasztal-beszélgetés résztvevői (Beta)
A miniszter elmondása szerint a fizetési rendszer reformjával valóban késik az ország. A helyi önkormányzatokban és a tartományban dolgozók béréről szóló törvény tervezete már elkészült, ennek alapján áll majd fel a rendszer, amely azt eredményezi, hogy a közalkalmazottak a jövőben ugyanazért a munkáért ugyanakkora fizetést kapjanak, függetlenül attól, hogy az állami szféra mely szegmensében dolgoznak.
EPS, SRBIJAGAS PIROSPONT
Aleksandar Antić, a bányaügyi és energetikai tárca vezetője a hatáskörébe tartozó állami vállalatok átszervezéséről tartott előadást. Értékelése szerint ezen a téren fontos lépéseket sikerült megtenni az utóbbi időben, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank szakértői segítségének köszönhetően.
A Szerbiai Villanygazdaság (EPS) hatalmas vállalat, 30 ezer alkalmazottja van, és 40 millió tonna szenet termel ki évente – taglalta Antić, mondván, hogy az átszervezés folyamatában a rendszerhez tartozó 14 vállalatot egybeolvasztották és egy menedzsmentet bíztak meg az irányítással. Persze az új rendszer még nem nevezhető tökéletesnek, viszont nehéz egy több évtizede működő rendszert egyik napról a másikra átszervezni – tette hozzá –, majd arról beszélt, hogy a sok veszteséges évet követően az EPS 2015-ben és 2016-ban is nyereséggel zárta az esztendőt. Tavaly összesen 2 ezerrel csökkent az EPS alkalmazottainak a száma.
Az energetikai miniszter elmondása szerint a Srbijagas háza tájékán is sikerül lassan rendet teremteni, az állami vállalatnak ma már nincsen felesleges alkalmazottja, és kifizette 450 millió dolláros tartozását a Jugorosgasnak és a Szerbiai Kőolajipari Vállalatnal (NIS-nek). A resavicai szénbánya helyzete továbbra is megoldásra vár, a tervek szerint két hónapon belül készülnek el a tervek, amelyek választ adnak a kérdésre, hogy mi legyen ennek a vállalatnak a sorsa – hangsúlyozta Antić.
AZ EPS 1,1 MILLIÁRD EURÓVAL TARTOZIK
Pavle Petrović, a Pénzügyi Tanács elnöke nem csatlakozott az EPS számlájára kimondott dicséretekhez. Mint aláhúzta, a reformokat illetően az EPS szinte semmit nem végzett el, pontosabban, egyáltalán nem tudatosult az illetékesekben a reformok végrehajtásának fontossága. Amikor a közszférában csökkentették a béreket, az EPS-ben rekordidő alatt megtalálták annak a módját, hogy 10 százalékkal növeljék a csökkentés előtti béreket – mutatott rá Petrović, mondván, hogy hiába zárta már a második évet nyereséggel az EPS, amikor a beruházások nagyobbak az amortizációnál, vagyis összeomlás előtt áll a rendszer. Petrović elmondása szerint az EPS tartozása jelenleg 1,1 milliárd eurót tesz ki, ez duplája a 2009-ben jegyzettnek.
Ehhez képest a Szerbiai Vasuti Közvállalatban valóban komolyan álltak hozzá a reformhoz és az átszervezéshez: elfogadták az új munkahelyi besorolást, elbocsátották az alkalmazottak húsz százalékát, és felszámoltak 430 kilométernyi, nem kifizetődő vasúti sínt – érvelt a Pénzügyi Tanács elnöke.
