2024. március 28., csütörtök

Az okostechnológia és a parasztlogika

Európa lassan halad a digitális korszak felé. Az Európai Bizottság március elején tette közzé a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatószámait. Ennek alapján az EU 3 százalékponttal javított előző évi teljesítményén. Dánia, Finnország, Svédország és Hollandia eredménye kiemelkedő. Ezek az országok azok, amelyek globálisan is az élen járnak, megelőzve Dél-Koreát, Japánt és az Egyesült Államokat. A legnagyobb előrelépést viszont Szlovákia és Szlovénia produkálta.

A számítástechnika, az informatikai fejlesztések az élet minden területén rohamosan terjednek. A Szerbiában stratégiailag fontos mezőgazdaság területére azonban csak lassan, akadozva szivárognak be. Ennek számos oka van. A családi gazdaságok elaprózottsága, a hagyományokhoz történő görcsös ragaszkodás, a képzési lehetőségek hiánya és a modern technológiák még mindig viszonylagosan magas ára egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés területén csak nagyon aprók az előrelépések. Pedig a mezőgazdaságban hatalmas lehetőségeink vannak, és ezt gyakran hangoztatjuk, emellett arról olvasunk sok helyen, hogy az információs technológiák területén is nagyon sok a tehetséges szerbiai szakember. Ha ezeket a dolgokat a jövőben sikerülne összehozni és ötvözni, az hatalmas tolóerő lehetne az egész gazdaság fejlődéséhez. Vajdaság szempontjából tudniillik kiemelkedően jelentős ágazat a mezőgazdaság, melynek modernizációja világszerte nagy léptekben halad előre. Ezért lenne jó megpróbálnunk, hogy legalább lépést tartsunk másokkal. Versenyképes növénytermesztés és állattenyésztés sem képzelhető el ugyanis a jövőben korszerű technológiák alkalmazása nélkül. Az sem mellékes szempont, hogy a mezőgazdasági termelés digitalizációs szintjének emelése nemcsak költségmegtakarítást, a hozamok mennyiségének növelését és a minőség javulását eredményezheti, hanem a környezetterhelés csökkentéséhez is hozzájárulhat. Külföldi körülmények között elvégzett mérések szerint például, ha a teljes talajművelő gépsor fel van szerelve precíziós eszközökkel, valamint folyamatosan feldolgozzák a kijuttatott műtrágya- és növényvédőszer-mennyiség, valamint a felhasznált vetőmagmennyiség adatait, a harmadik ilyen évtől kezdve a kisgazdaságokban hektáronként 40-50, üzemi szintű gazdálkodás esetén akár 80 euróval is csökkenthetőek a költségek. A fejlett országokban emellett a termelők úgynevezett „zöld csomagos” állami támogatásként térítésmentesen juthatnak az aktuális időjárási, növényvédelmi és állategészségügyi, valamint piaci adatokhoz is. Ami az agrárközigazgatást illetően is bőven lenne mit egyszerűsíteni, korszerűsíteni. A különféle igazolások, elismervények elektronikus úton történő kiadása és a különféle nyilvántartási hálózatok összekötése sokkal olcsóbbá és hatékonyabbá tenné a munkát, egyúttal megkímélve a termelőket, hogy ilyen-olyan dokumentumokért kilincseljenek, sorba álljanak, és nem utolsósorban, hogy még illetékeket is fizessenek értük.

Ugyanakkor a másik oldalon is jelentős lemaradást tapasztalhatunk: jelenleg a termelők többségének még mindig nincs alapfokú számítógép-felhasználói ismerete sem. Mégis arra lehet számítani, hogy amint a klasszikus értelemben vett „parasztlogikával” is megéri majd a mezőgazdaságban az okostechnológiák alkalmazása, feltartóztathatatlanul fognak terjedni.

A világban a drónok is rohamléptekkel hódítanak a mezőgazdaság területén. A pilóta nélküli kisebb-nagyobb repülő szerkezetek nagyon sok mindenre felhasználhatók. Egy amerikai felmérés szerint 15 éven belül a legtöbb drónt a mezőgazdaságban fogják alkalmazni. Ezek a repülő szerkezetek a gyomos területek feltérképezése mellett a tápanyag-utánpótlás és a kártevők, betegségek elleni harcban is nagyon hatékonyan bevethetők. A lehetőségek tárháza azonban folyamatosan bővül. Ha a mezőgazdaságnak sikerülne rövid időn belül felzárkózni ezeken a területeken, igazi húzóágazattá válhatna.