Szerbiában, különösen Vajdaságban, fennáll annak a veszélye, hogy tartósan elszegényednek a szántók, ennek pedig beláthatatlan következményei lehetnek – nyilatkozta a B92-nek Jovica Vasin, a Növénytermesztési és Konyhakertészeti Intézet szakértője.
A harmincéves tapasztalattal rendelkező intézet Földtani és agroökológiai laboratóriumának vezetője, a tudományok doktora úgy látja, végső ideje, hogy az állam felfogja a probléma súlyosságát, és villámgyorsan reagáljon. Ha nem figyelünk oda a talaj minőségére, Vajdaságot hamarosan nem nevezhetjük Szerbia éléstárának, még kevésbé Európáénak.
A humusztartalom ma kb. 3 százalékosra tehető, ami már határérték (Fotó: Ótos András archív)
– A termőföld szervesanyag-tartalmának csökkenése régóta tart, azt szoktam mondani, hogy ez szántóink csendes gyilkosa. Egykor Vajdaság területének háromnegyed részét a fekete réti föld, a csernozjom borította, ezt pedig a szerves anyagok nagyarányú jelenléte jellemzi, több mint 5% humuszt tartalmaz – magyarázza Vasin, s hozzáteszi, hogy ma Vajdaságban a területeknek mindössze az 5 százaléka ilyen csernozjom. Ma a humusztartalom kb. 3 százalékosra tehető, ami már határérték. Mindez szerinte azt jelenti, hogy a parcellák fele gyenge minőségű.
A helyzetért elsősorban a nagyarányú műtrágyahasználat okolható, ez a múlt század 70-es éveitől vált egyre intenzívebbé.
– Minden negyedik évben hektáronként 40 tonna istállótrágyát kellene kiszórni, ennyink viszont nincs. Tanúi vagyunk annak, hogy a 90-es évek óta nagymértékben csökken a jószágállomány, ennélfogva kevesebb az istállótrágya is. Hektáronként 20 egyedre lenne szükség a kellő mennyiségű természetes trágya előállításához, nekünk azonban most 0,3 egyed jut egy hektárra. Ez arra utal, hogy még sokáig nem lesz elegendő istállótrágyánk – fejtegette Vasin. Szerinte nagy gond az is, hogy a műtrágyát sem az előírásoknak megfelelően készítik, s nagy mennyiségű ammóniák veszik el, amire pedig szüksége lenne a földnek.
Jovica Vasin azt javasolja a gazdáknak, hogy ne gyújtsák fel a szármaradványokat, hanem szántsák be a földbe, így járuljanak hozzá a szerves anyagok megőrzéséhez. Ha mind kevesebb a humusz, mind kevesebb lesz a termés is, ezért állami szinten kell lépni.
A megoldás érdekében közös akciót indított az újvidéki Növénytermesztési és Konyhakertészeti Intézet, a Vajdasági Vizek Közvállalat, a Szövetkezeti Szövetség, valamint az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Kara: felszólítják az állami szerveket, hogy sürgősen intézkedjen, hiszen az istállótrágyán kívül vannak alternatív módszerek, például az élelmiszer-ipari melléktermékek bevetése, a szerves hulladék komposztálása, vagy olyan növények termesztése, amelyek növelnék a szerves anyagok jelenlétét a talajban.
Vasin hangsúlyozza: a termőföld elemzése is a mezőgazdasági termelés fontos szegmense. Az egyik legsikeresebb projektum az volt, amikor 2002 és 2013 között Vajdaságban ingyenesen elemezték a földmintákat. Ezt kellene ismét bevezetni, haszna ugyanis felbecsülhetetlen. Egyébként a mezőgazdasági földterületekről szóló törvény szerint ötévenként vizsgálat alá kell vetni a termőföld összetételét. Az öt hektárig terjedő parcelláknál egy minta elemzése 2500 dinárba kerül, azaz évente 500 dinár.
