2024. március 28., csütörtök

A keresztényüldözés nem üldözés?

Az ENSZ egyik legfontosabb feladata az emberi jogok védelme, az egyik legfontosabb intézménye az Emberi Jogi Tanács (EJC), de nagyon fontos, hogy egyik ország se használhassa egy másikkal szemben a nyomásgyakorlás eszközéül az emberi jogokat – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tanács 34. ülésszakán kedden Genfben elmondott felszólalásában.

Szijjártó Péter és Joaquin Alexander Maza Martelli, az Emberi Jogi Tanács elnöke (Fotó: MTI)

Szijjártó Péter és Joaquin Alexander Maza Martelli, az Emberi Jogi Tanács elnöke (Fotó: MTI)

Nagyon fontos, hogy egyik országot se lehessen az emberi jogokra hivatkozva túszul ejteni, amikor pusztán államközi vitákról van szó – mondta a miniszter. Úgy vélte, hogy továbbra is él a világban az emberi jogok túlpolitizálása, de ez mindenképpen aláássa az emberi jogokért folyó küzdelem hitelességét.

Szijjártó Péter felszólalásban három témáról beszélt: napjaink keresztényüldözéséről, a menekültkérdésről és a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáról. Nagyon veszélyes tendenciának nevezte, hogy növekszik a kereszténygyűlölet a világban. Ismét megemlítette azt a statisztikai adatot, miszerint a vallási hitéért megölt minden öt emberből négy keresztény a világban.

„A világ sok táján szörnyű bűncselekményeket követnek el keresztény közösségek ellen. Több tíz- vagy százezer embert űznek el otthonukból, és vannak olyan keresztény közösségek, amelyeket teljesen meg is semmisítenek. Ezek közül jól ismertek az Iszlám Állam dzsihadista szervezet rémtettei, de nyomon követjük, hogy milyen más veszélyeknek vannak kitéve a közel-keleti és a tágabb térségben élő keresztény közösségek” – mondta.

Valamilyen okból a világ, különösen a nyugati világ a kereszténygyűlölet kérdését nagyon képmutatóan közelíti meg. Ez egy olyan hamis kontextust alakít ki, mintha a kereszténygyűlölet volna a legenyhébb a hátrányos megkülönböztetés különböző formái közül. „Ez számunkra teljesen elfogadhatatlan. Ha megnézzük a nemzetközi szervezetek erre vonatkozó nyilatkozatait, akkor alig találjuk meg bennük azt, hogy a keresztény közösségek védelmét fent kell tartani. Általában csak arról beszélünk, hogy meg kell védeni a különböző vallási közösségeket, de arról nem, hogy a keresztényeket. Ezt a megközelítést meg kell változtatni. Komolyan kell venni a keresztény közösségek védelmét az egész világon” – mondta.

Ezekből kifolyólag Magyarország két dolgot javasol: először is fel kell szólítani a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC), hogy ne hagyjon büntetlenül egyetlen olyan bűncselekményt sem, amelyet keresztények ellen követnek el bárhol a világon. Véget kell vetni a kettős mérce alkalmazásának. Másodszor: a nemzetközi közösségnek biztosítania kell a közel-keleti keresztény közösségek jogát arra, hogy visszatérjenek otthonukba, amint véget ér ott a konfliktus, amely elől elmenekültek, és a területet teljesen felszabadítják.

„Az a szomorú tapasztalatunk, hogy az elűzött keresztény közösségek nem tudnak visszatérni otthonukba, és biztonsági okokból nem is hagyják ezt nekik még akkor sem, ha hazájukat már felszabadították. Ezért azt javasoljuk, hogy ezekben a térségekben alakítsanak ki adminisztratív zónákat, ahol garantált e közösségek számára a biztonság és a szabadság. A legészszerűbb az volna, ha ezeket a zónákat erős ENSZ-jelenléttel védenék” – vélte Szijjártó Péter.