A korábbi évektől eltérően az idén februárban sem csökken a kereslet a hízósertések iránt. A malacok piacán pedig egyenesen hiánytünetekről, árrobbanásról beszélhetünk. A növénytermesztők megkezdték a búza és az árpa fejtrágyázását. A szakemberek szerint ajánlatos minél előbb elvégezni ezt a műveletet.
Ajánlatos mielőbb elvégezni a fejtrágyázást (Tóth Péter felvétele)
A topolyai és a kishegyesi községben megjelentek a szántóföldeken a műtrágyaszórók. Az elmúlt napokban a hajnali mínusz 5-6 fokos hőmérséklet megfelelő talajviszonyokat eredményezett ahhoz, hogy a reggeli órákban elvégezzék a fejtrágyázást. A szakemberek szerint a kiszórandó mennyiséget csakis a talajelemzés eredményei alapján ajánlatos meghatározni. A szakemberek szerint az UREA helyett most a gyorsabban oldódó ammónium-nitrátot érdemesebb szórni. Rakk Lajos mezőgazdasági mérnök szerint az utóbbi 10 évben nem tapasztalhattunk ilyen időjárást, mint az idén januárban. Még most sem látszik azonban pontosan, hogy mekkora a fagykár. A jelenleg elterjedt búzafajták általában mínusz 15-16 fokig tolerálják a hideget. Ennél voltak hidegebb napok is januárban, a vetést pedig csak egészen vékonyka hótakaró fedte. Az ősszel a búzának csak egy részét sikerült optimális időben elvetni, így most van, ahol szépen megbokrosodott, a később bevetett parcellákon csak egy-két levélben van, de olyan is akad, ahol jóformán még ki sem kelt. Szerinte úgy lehet most megbizonyosodni arról, hogy mennyire károsította a fagy a vetést, hogy az adott parcelláról egy negyed négyzetméternyit földdel együtt kiemelünk, majd meleg helyre visszük. Az így kiemelt minta néhány nap alatt fejlődésnek indul, és meglátszik, mennyi fagyott ki. Rakk Lajos szerint a fejtrágyázást minél előbb el kell végezni. Véleménye szerint ugyanis még a legrosszabb esetben is, mármint ha akkora a fagykár, hogy a kenyérgabona helyett mást kell tavaszra vetni vagy ültetni, a kiszórt műtrágya akkor sem vész kárba, legfeljebb egy másik haszonnövényen keresztül hasznosul.
MALACKA, TE DRÁGA
A sertéspiacon most a kereslet „tolja” az árakat. A hízósertés iránt lankadatlan a kereslet. Az ár így most stabilan tartja magát a 145 és 160 dinár közötti sávban. Tomik Nimród sertéstenyésztő, a topolyai Gazdakör alelnöke szerint ez az ár most kedvező a tenyésztők részére, és elfogadható a vevők, a fogyasztók szempontjából is. A korábbi években ilyenkor általában visszaesett a hízó ára. Sokszor az olcsó behozatali hús is hozzájárult az árak csökkenéséhez. Most azonban az EU területén is hasonló az ár, ezért nem kifizetődő behozni. A hazai piacon pedig van kereslet, ezért is tartja magát az ár. A malacok esetében ez a jelenség még kifejezettebb. Már 220–240 dinárt is fizetnek kilogrammjáért, sőt esetenként a minden védőoltással ellátott, jó minőségű malacokért megadják a 260–290 dinárt is. Az elmúlt időszak nyomott árai miatt ugyanis sok tenyésztő felszámolta az állományát, eladta az anyakocákat. Így most a malac iránti kereslet meghaladja a kínálatot, ezért emelkedik az ára. Mint ismeretes, nem is olyan régen még csupán 160-170 dinárt fizettek érte. Sok malacka pecsenyeként végezte az ünnepi terítékeken, de a tenyésztők érdeklődése is megnőtt a hizlalás iránt az egyelőre stabilnak mutatkozó sertésárak miatt. Tomik Nimród azt is elmondta, hogy a szarvasmarhapiacon viszont továbbra is nyomott árak uralkodnak. A húsmarháért 1,9 eurót fizetnek, de csak a jó minőségű, szabadon tartott egyedekért kínálnak ennyit. A többit 200 dinárért tudják értékesíteni, márpedig ez sok tenyésztő esetében csak az önköltségi árat fedi.
