Szabadka jelképe (Fotó: Gergely Árpád)
Ma van az idegenvezetők világnapja, ez alkalomból gondolatban felsorakoztattam városunk azon nevezetességeit, amelyekre őseink hagyatékából büszkék vagyunk. Képzeletbeli időutazással végigmentem a Korzón és a szecessziós stílusáról elhíresült városháza előtt megálltam. Ez az az épület, amely ha rabul ejti valakinek a szívét, azt nehezen engedi el, ha utazásból visszatértünk, már jó messziről a városháza tornya megnyugtató látványa fogad bennünket, tudjuk: hazaértünk. A turisták érdeklődését is leggyakrabban ez az épület ragadja meg.
Kanyó Ervin szabadkai idegenvezetővel a világnap kapcsán Szabadka turisztikai nevezetességeiről beszélgettünk.
– A mai világban az idegenvezetés nagyon fontos tevékenység, szabadkai szinten nagyobb szervezettséget igényelne. Az idegenvezetőnek sokkal komplexebb feladata van, mint csupán a város nevezetességeinek a megmutatása. Nekünk széleskörű tájékozottságra van szükségesünk, s bár nem kell rendelkeznünk olyan átfogó történelmi ismeretekkel, mint egy történelemtanárnak, ismernünk kell a várost. A turistákat általában az építészeti örökségünk, a XIX. század végi és a XX. század elején készült épületek érdeklik. A városháza szépségéről a turisták zöme már hallott, de amikor élőben megnézik, szinte bűvöletbe ejti őket a patinás épület. Akárcsak a Raichle-palota, a Zsinagóga, a korzón a Manojlović-palota – magyarázta Kanyó Ervin.
A különböző helyekről érkező turistáknak rendszerint más-más kelti fel az érdeklődését.
Kanyó Ervin (Fotó: Gergely Árpád)
– A magyarországi vendégek Kosztolányi életének szabadkai színterei iránt tanúsítanak nagy érdeklődést. A belgrádi és Szerbia déli részéről érkező turisták Szabadkát egy monarchiabeli ékszerdobozhoz hasonlítják, a horvát vendégeket pedig a bunyevác kultúra, a Ferencesek temploma érdekli. A város tulajdonképpen az 1700-as években a bölcs városvezetésnek köszönhetően kezdett fejlődni. Mária Terézia uralkodásának idején Szabadka megkapta a szabad királyi város címet. Az ezernyolcszázas években pedig az akkori Magyarország egyik legfejlettebb városa volt. Pesten, Pécsett és Szabadkán közlekedett a villamos már 1897-ben. A Zsinagóga mint a világörökség része – kívülről szecessziós elemekkel, modern elképzelésekkel – már 1902-ben megfelelt a legfejlettebb építészeti technológiai követelményeknek, és még ma is csodájára járnak az idelátogatók – mondta az idegenvezető.
Kanyó Ervintől megtudtuk azt is, hogy a városháza a kedvenc turisztikai nevezetesség számára, a szecessziós elemekkel díszített külső, a csodálatos díszterem és a kilátó igazi szívszerelme. A külföldieket is mindig elvarázsolja városunk jelképe.
– Az idegenvezetők tulajdonképpen egy város kulturális nagykövetei, mert megfelelő prezentálással nagyon jó szolgálatot tehetnek a városnak, ezenkívül nagyon fontos a csoportra szabott program, mert akkor a csoport érdeklődésével összhangban tudnak eleget tenni az elvárásoknak – mondta az idegenvezető.
