2024. március 29., péntek

Kampánypénzek az árnyékzónából

A jelöltek rendre többet költenek, mint amekkora bevételt előzőleg bejelentettek – Mennyibe kerül egy jó politikai kampány, és mennyi pénz megy el az idei elnökválasztásra?

Egy komoly elnökjelölti kampány, mely lehetővé teszi a továbbjutást az elnökválasztás második fordulójába, legalább kétmillió euróba kerül – állapították meg elemzők a Beta hírügynökségnek nyilatkozva. A kampányok reális költsége azonban biztosra vehetően mindig nagyobb a bejelentett kiadásnál. Igor Avžner kommunikációs szakértő kifejtette: kétmillió euró kell ahhoz, hogy egy elnökjelölt kampányát megfelelően előkészítsék, megszervezzék, közepes mennyiségű reklámokat közöljenek a hagyományosnak nevezhető médiában, és erős jelenlétet szavatoljanak a közösségi hálózatokon, az interneten. Véleménye szerint a Korrupcióellenes Ügynökség feladata lenne összevetni a kampányban látottakat és a bejelentett költségeket, mert feltehetően komoly eltéréseket észlelhetne.

Hasonlóan vélekedett Bojan Klačar, a Szabad Választások és Demokrácia Központjának (CeSID) végrehajtó igazgatója. Mint mondta, kétmillió euróba kerül egy olyan kampány, amelyik „elviszi” a jelöltet a második fordulóig, ennyi pénzt költött el ugyanis 2012-ben Tomislav Nikolić és Boris Tadić is. Az összeg tartalmazza a kampánykörutakat, a nyilvános események megszervezéseit, a médiumoknak fizetett pénzt a reklámokért és a szaktanácsadói szolgáltatások díját, melyet különféle ügynökségeknek fizetnek a jelöltek. Egy komolyabb elnökjelölti kampány legalább 500 ezer euróba kerül, ennyi pénzt általában azok fordítanak erre a célra, akik nem a győzelemre pályáznak, csupán láthatóbbá és népszerűbbé tennék magukat a politikai színtéren – állapította meg Klačar.

EGY NEKED, EGY NEKEM...

Az elnökválasztási kampányra az idén 640 millió dinárt fordít az állam, valamennyivel kevesebbet, mint öt évvel ezelőtt. A CeSID vezetőjének elmondása szerint az összeget két részre osztják: 320 millió dinárt arányosan elosztanak az összes elnökjelölt között (2012-ben 12 jelölt volt, így nagyjából 27 millió dinár járna ma fejenként), az összeg másik felét, 320 millió dinárt pedig a második körbe bejutott két jelölt kapja meg. A Szabad Választások és Demokrácia Központjának adatai szerint 2012-ben a jelöltek a legnagyobb mértékben éppen az állami pénzeket költötték kampányuk finanszírozására, nagyságrend szerint a hitelek következtek a sorban, s csak a harmadik helyen voltak a magánszemélyektől és vállalatoktól begyűjtött támogatások. A pénz 60 százalékát a médiában való szereplésre, 22 százalékát az ügynökségek szolgáltatásaira és felmérések készítésére, 9 százalékát kampányanyag nyomtatására, plakátok készítésére és reklámfelületek bérlésére, 3 százalékát pedig rendezvényszervezésre költötték el.

DRÁGA MULATSÁG

A CeSID végrehajtó igazgatója egyébként azon a véleményen van, hogy az idén a politikusok többet fognak a kampányra költeni az elnökválasztás előtt, mint 2012-ben, függetlenül attól, hogy a költségvetési támogatások összege valamennyivel alacsonyabb. Szerinte már most megállapítható, melyik két jelölt fog legtöbb pénzt fordítani a kampányra: sokat költ majd a hatalmi koalíció Aleksandar Vučić kampányára és Vuk Jeremić is önmaga népszerűsítésére.

Az okoz gondot, hogy a pártok mindig több pénzt költenek el, mint amennyi bevételt korábban bejelentettek. Klačar véleménye szerint e téren érhetők tetten az úgynevezett „árnyékzónák”. A legutóbbi választásokon a pártok átlag 15 százalékkal költöttek többet a bejelentett bevételeiknél. Ez arról tanúskodik, hogy a valós összegek magasabbak a hivatalosnál, s hogy számtalan készpénzben történő kifizetés bonyolódik le a különféle szolgáltatásokért.

EGY JELÖLTNEK 200 ÁTLAGBÉR ADHATÓ

A Pénzügyminisztérium által nyilvánosságra hozott információk szerint 2012-ben 843 millió dinárt fordítottak az elnökválasztásra, a törvény értelmében azonban azoknak a jelölteknek, akik nem szereztek legalább egy százaléknyi érvényes szavazatot, vissza kellett fizetniük a pénz. Öt évvel ezelőtt ilyen jelölt volt Danica Grujić, aki visszafizette az összeget a sikertelen szereplését követően.

A törvény értelmében minden jelöltnek külön számlát kell nyitnia, erre kell hogy érkezzenek a befizetések, és erről kell utalni a kifizetéseket is. Ez vonatkozik a költségvetésből és a magánszemélyektől vagy cégektől kapott összegekre is. Az előírás szerint a magánforrásokból származó támogatások nagysága nem érheti el a csillagos eget, a magánszemélyek a törvény szerint legfeljebb húsz szerbiai átlagbérnek megfelelő támogatást, a vállalatok pedig 200 fizetésnek megfelelő donációt fizethetnek be – természetesen minden esetben erre a kampánycélt szolgáló számlaszámra. Katarina Dakić, a Korrupcióellenes Ügynökség igazgatóhelyettese a minap kijelentette, hogy az ügynökség megfigyelőhálózatot szervez, mely végigköveti a kampányt, és a választások után saját adatait összehasonlítja a jelöltek által benyújtott jelentésekkel. Azt mondta, hasonlóképpen járnak majd el, mint az éves jelentések ellenőrzése során, információkat gyűjtenek majd be a különféle szolgáltatások nyújtóitól is, s ellenőrzik, megegyeznek-e a számadatok a politikai élet képviselőinek jelentésében szereplőkkel.

MÁR KIJÁRTÁK EZT AZ ISKOLÁT

A törvény értelmében vissza kell a költségvetésbe fizetni azt az összeget is, amelyet az elnökjelöltek nem költöttek el a jelentés átadásának pillanatáig, vagyis legkésőbb egy hónappal a választás után. Nemanja Nenadić, a Transparency Serbia nem kormányzati szervezet programigazgatója azonban arra figyelmeztetett, hogy a politikusok kijárták már ezt az iskolát, és nagyjából mindenki megtalálja a módját annak, hogy ne kelljen pénzt visszaadnia az államnak. Nenadić szerint a Korrupcióellenes Ügynökség ellenőrzése az eddigiekben csupán a formalitásoknak tett eleget, hiszen abban merült ki, hogy szemügyre vették, maradt-e elköltetlen pénz a számlán vagy sem, és hogy megegyeznek-e az adatok a jelentésben szereplőkkel.

Három évvel ezelőtt módosították a pártok finanszírozásáról szóló törvényt, mely most már lehetővé teszi, hogy a politikai szervezet a fel nem használt költségvetési összeget is kampánycélra fordítsa. A Transparency Serbia vezetője szerint ezzel háttérbe szorították a polgárok csoportjainak és a parlamenten kívüli pártoknak a jelöltjeit, hiszen nekik nem lehetnek ilyen „plusz forrásaik”.