A Gazdasági Fellebbviteli Bíróság döntése után megpecsételődött a nagybecskereki Jugoremedija gyógyszergyár sorsa: kezdődhet a gyár felszámolása, két hónap múlva meghirdethetik a gyár vagyonának az árverezését. Ezzel pedig megszűnik létezni a Béga-menti város még egy gyáróriása. De ez már, mondhatni, nem is hír, hiszen a végkifejlet már egy ideje borítékolható volt.
(Fotó: Kecskés István)
A csődeljárás a Jugoremedijában 2012. december 27-én indult a nagybecskereki Gazdasági Bíróságon. A bíróság elé került az ilyenkor mentőövként használt átszervezési terv, amit meg is vitattak. Mivel azonban annak voltak hiányosságai, a bíróság visszaküldte az elkészítőinek. Az átszervezési tervet egyébként a Hypo Alpe Adria bank jogutóda, a belgrádi Heta rill esteit és az újvidéki Union Medic társaság nyújtotta be. Az első a gyár legnagyobb hitelezője, az utóbbi pedig 2013 augusztusa óta bérelte a gyárat. Mivel az előterjesztő nem járt el a bíróság utasítása alapján, vagyis az átszervezési tervet nem módosították záros határidőn belül, 2016. november 9-én a bíróság úgy ítélte meg, hogy visszavonták az átszervezési javaslatot. Ezután döntés született a vállalat felszámolásáról. Ennek az lesz a következménye, hogy elárverezik a vagyonukat és lehetőség szerint abból próbálják majd kártalanítani a hitelezőket.
A Hitelezők Bizottsága (többségben vannak benne a gyógyszergyár egykori dolgozói és kisrészvényesei) még egy utolsó kísérletként megfellebbezte a nagybecskereki Gazdasági Bíróság határozatát. Szerintük ugyanis megvolt az esély a gyár átszervezésére és újraindítására. A Gazdasági Fellebbviteli Bíróság azonban megerősítette a nagybecskereki bíróság végzését, amely értelmében felszámolással kell befejezni a Jugoremedija gyógyszergyár elleni csődeljárást.
A fellebbviteli bíróság döntése után a gyár egykori dolgozói – a sokévi küzdelem után – kénytelenek lesznek belenyugodni abba, hogy végérvényesen megszűnik egykori gyáruk. Már csak abban bízhatnak, hogy az árverezésen a gyár vagyonáért akkora összeget kapnak, amiből majd őket is kártalanítják. A részvényeik a jelek szerint már elúsztak.
(Fotó: Kecskés István)
Ezzel lezárul az egykori ipari központ még egy dicstelen fejezete. Az elmúlt másfél évtized alatt ugyanis gyakorlatilag tönkre ment a „nagy” Jugoszlávia egyik legerősebb ipari központjának szinte mindegyik valamire való gyára. A gazdasági szakértők mindegyik konkrét esetre próbálnak valamilyen racionális magyarázatot adni (a piac beszűkülése, a háborúk miatti gazdasági zárlat, nyersanyaghiány, a versenyképesség hiánya, a világgazdasági válság és hasonlók). A Jugoremedija esetében azonban nehéz lesz tényszerű és elfogadható magyarázatot adni arra, hogy miért ment tönkre egy mondhatni kiváltságos helyzetben levő gyár, melynek olyan gyógyszerek gyártására volt engedélye, amik nemcsak nálunk, hanem a világpiacon is keresettek.
Annak idején a világhírű német Höchst kompánia is kivetette rájuk a hálóját. Ha sikerült volna aláírni velük az együttműködési szerződést (amivel a németek átvették volna a gyár irányítását), akkor nyilván ma nem itt tartanának a dolgok.
A németek helyett a Jugoremedija 2002-ben egy kétes hírű hazai üzletember kezébe került. Ettől kezdve szinte lejtmenetben voltak. A dolgozók tiltakozása után – három és fél évvel később – a privatizációs szerződést felbontották. Az újraindulás sikeresnek ígérkezett, de hamar bajba jutottak. Egyesek ezt azzal magyarázzák, hogy nem lett volna szabad megengedni azt, hogy a gyógyszergyár egy géplakatos irányítása alá kerüljön. De ezt ma már talán kár is firtatni. Mások felteszik a kérdést, hogy miért nem lettek végérvényesen tisztázva a gyógyszergyár magánosításának a körülményei, amikor az EU illetékesei esetüket a 24 problematikus szerbiai privatizáció közé sorolták.
Marad a tény, hogy többszöri nekifutásra sem sikerült befektetőt találni a termelés újraindításához. Közben évekig a gyár vagyonának a pontos felmérését sem sikerült elvégezni. Először 22 millió euróra becsülték fel a vagyonukat, ami valamivel kevesebb, mint a tartozásuk. Másodjára 68 millió euróra, harmadszor pedig 17 millió euróra becsülték fel a gyógyszergyár vagyonát.
A gyár négyszáz dolgozójának és a több száz kisrészvényesnek nem marad más hátra, minthogy kivárják, hogy Radovan Savić csődeljárási igazgató meghirdesse a Jugoremedija vagyonának az árverezését, és abban reménykedjenek, hogy nem áron alul kerül majd eladásra a gyár vagyona. Vagyis, hogy netán őket is kártalanítják majd.
Állítólag hazai és külföldi gyógyszergyárak is érdeklődnek a Jugoremedija jogi személy formájában való megvásárlása iránt. Ha ez igaz, akkor belátható időn belül akár újraindulhat a gyógyszergyártás Nagybecskereken. Még derűlátóbb az a jóslat, hogy a munka nélkül maradt dolgozók esetleg visszatérhetnének a munkahelyükre. Sajnos az a tapasztalat, hogy felszámolás után csak kevés olyan gyár van Nagybecskereken, melynek a vagyonát sikerült tisztességes áron eladni. Sok esetben a gépek ócskavasként lettek eladva. Olyan példa pedig még nem volt, hogy egy gyár a felszámolása után – új tulajdonossal – újraindult volna.
