Zenta község önkormányzata idén is kiírta a kultúra támogatására szóló pályázatokat, amelyek részint a hagyományápoló egyesületek, részint a kortárs művészetekkel és egyéb tevékenységgel, például képkiállításokkal, műhelymunkák szervezésével foglalkozó civil szervezetek támogatásáról szólnak.
Hugyik Richárd (Fotó: Szögi Csaba)
Az erre fordítható teljes összeg nagyobb a tavalyinál, annyi változás történt, hogy a civil szervezeteknek alanyi jogon nem jár mostantól támogatás, hanem a fenntartásukra és minden tevékenységükre pályázniuk kell – tudtuk meg Perpauer Attilától, a községi tanács oktatási és művelődési ügyekkel megbízott tagjától. Az önkormányzat által alapított intézményeket ez a rendelet ugyan nem érinti, viszont az utóbbi években azt tapasztaljuk, hogy a kultúrára szánt erőforrások minden szinten rendre csökkennek, megkérdeztük hát Hugyik Richárd igazgatót, a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központban hogyan boldogulnak, és mi mindent kell megtenniük azért, hogy minőségi tartalmakkal tudjanak szolgálni továbbra is a rendezvényeik és egyéb szolgáltatásaik terén, s ezáltal változatlanul fenntartsák a város kultúra iránti érdeklődését.
– A Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ mint Zenta község önkormányzata által alapított intézmény a művelődésről szóló hatályos törvény rendelkezései szerint működik, és az alapító önkormányzatnak kell biztosítania azokat a pénzügyi forrásokat, amelyek az intézmény működéséhez és fenntartásához szükségesek. A Magyar Nemzeti Tanács döntése alapján művelődési központunk kiemelt jelentőségű kulturális intézmény, valamint 2013-ban az alapítói jogok részleges átruházása is megtörtént. Az MNT mint társalapító a fenntartásban nem vesz részt, viszont a programok és rendezvények pályázatok útján történő támogatásában rendkívül jelentős szerepet vállal. Központunk költségvetése nem csökkent a 2017-es évre vonatkozóan, tehát a tavalyi keretek között kell megvalósítanunk az éves munka- és pénzügyi tervben előirányzott terveket. A programokat megvalósító intézményekkel, így a művelődési központtal is, az önkormányzat külön szerződést köt, amit a kultúráról szóló törvény előír – tájékoztatott bennünket Hugyik, hozzátéve, hogy a támogatásukra szánt összeget jól be kell osztaniuk, önálló bevételi forrásaik nincsenek, de ahogyan azt a zentaiak megszokhatták, továbbra is igyekeznek fenntartani a rendezvényeik színvonalát. Az alaptámogatás kiegészítésére a központ is igyekszik minél többet pályázni, mind itthon, mind Magyarországon, többek között az olyan nagyszabású rendezvények megszervezésére, mint például a Hagyományaink Ünnepe vagy a Kálmány Lajos Népmesemondó Verseny.
A rendezvények mellett sokszor az épületeik fenntartására is kell pályázni, amiben a központnak szintén az önkormányzat segít (az ingatlanok az ő tulajdonában vannak), így cserélhették ki például két éve a Városi Könyvtár nyílászáróit, új fémpolcok is kerültek az intézménybe, de természetesen továbbra is számos felújításra van még szükség a központ részlegeiben, a könyvtár mellett a Városi Múzeumban és a Művelődési Házban is. Az igazgató – elismerve persze, hogy nem könnyű a helyzetük, ahogyan a kultúra helyzete sosem volt az a történelem folyamán – mindenesetre derűlátó, és hisz benne, hogy a jelenlegi színvonal továbbra is tartható.
