2024. március 29., péntek

Személyre lebontott kollektív sors

Zomborban mutatták be Friedrich Anna első regényét

A budapesti Keskenyúton Délvidéken 1944/45 Alapítvány jelentette meg Friedrich Anna újságíró Miért? Warum? című regényét, egy jugoszláviai lágert túlélt magyar–német asszony történetét. A budapesti bemutatót megelőzően a zombori Magyar Polgári Kaszinó közönsége ismerkedhetett meg a művel. A szerzővel F. Cirkl Zsuzsa Újságíró és Fekete J. József irodalmár beszélgetett. Az alapítvány kuratóriumának elnöke, Cseresnyésné Kiss Magdolna nem lehetett jelen a promóción.

A zombori bemutatót azzal indokolta a debütáló regényíró, hogy itt járt gimnáziumba, és a regénybe is bekerült számos helyi epizód, főként a szebbek, a kedvesebbek. A történet ugyanis egy újvidéki lányról szól, akit tizenévesen elhurcoltak a járeki táborba, ott tízszer megerőszakolták, szörnyű szenvedéseit szerb barátnője igyekezett enyhíteni, hatósági engedély mellett élelmet, tépett rongyokat vitt neki a tisztálkodáshoz és szóval is igyekezett tartani benne a lelket. A hősnő, Emling Róza a lágerből szabadulva eljutott Németországba, ahol újra kellett építeni életét, addigra újvidéki családja három országba szakadt.

– Újvidéken hallottam a szörnyű alaptörténetet, ami után nem hagyott nyugodni a kérdés, miért, hogyan kerülhetett sor arra, hogy az erőszak elveszi egy serdülő lány fiatalságát, végzetes traumákkal sújtja, ártatlanul puskacső elé kerül, és vele együtt a megmaradt magyarok és nemetek sokasága szétszóratásba kényszerül. Úgy éreztem, hogy a válaszkeresést már nem írhatom meg újságíróként, hiszen az 1944/45-ös érintettek már nem élnek, ezért a regényformához kellett folyamodnom, amelyben sok a valós tény, de sok a fikció is. Ki kellett találnom például Emling Róza gyerekkorát, serdülőkorának szerelmi bontakozását. Ahhoz, hogy elmondhassam a történetet, el kellett mennem Németországba, hogy megtapasztaljam és megértsem az ottani életet. Ehhez sokat segített, hogy idősápolóként Németországban dolgoztam – mondta az írónő a promóción.

A szerző és Fekete J. József beszélgetésében körbejárták a regény tartalmi vonulatát, a megírás és a kiadás körülményeit, az illusztrációk születését, a könyv német nyelvre fordításának lehetőségét.

F. Cirkl Zsuzsa a mű pszichológiai vonatkozásait boncolgatta, lévén, hogy Friedrich Anna pszichológus. Arról kérdezte, hogy feldolgozható-e, kibeszélhető-e a magyarságot és a németséget ért kollektív trauma, a veszteségek sorozata. Az írónő szerint az 1944/45-ös eseményekről nemzedékeken keresztül hallgattak a családokban, de az események hatása e lefojtottság ellenére velejéig átjárta a második és a harmadik generációt is. Az tud megbocsájtani – mondta –, aki többé már nem érzi magát áldozatnak. Ám ki az, aki nem áldozat?

Végül Fekete hangsúlyozta, hogy Friedrich Anna regénye az egyén fizikai és pszichés veszteségei, az egzisztenciális ellehetetlenítés és az érzelmi kiégés mellett a délvidéki Bácskaság pontos topográfiáját is feltérképezi, benne a haláltáborokkal, erről a kötet belső borítóján pontos térkép található az áldozatok számával, a szerző alkotói erénye pedig a szabatosság, a szerkesztő- és elbeszélőkészség, amivel népi önéletírásból olvasmányos és megrázó regénybe fordította az egyéni, egyben család- és nemzettörténetet.

A Kaszinóban megmutatkozott a hasonló rendezvények iránti igény, az állandó közönség mellett sokan a falvakból is eljöttek a könyvbemutatóra.