Nincs tehetségtelen ember, csak tehetségtelen politika van, amelyik nem képes olyan helyzeteket teremteni, hogy kibontakozhasson a tehetség – mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szombaton Budapesten, az Országházban, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége által megszervezett családi napon.
Az Országgyűlés alelnöke kiemelte: minden gyermekben ott szunnyad valamilyen képesség, a család, a pedagógusok és a politika felelőssége, hogy előhívja. Az előhívott képesség sikerélményt ad, ez pedig „javítja a Kárpát-medence magyarságának állapotát”. Az elmúlt 25-30 évben erősen romlott a magyarság idegrendszere, de a nemzetpolitikai törekvés és az ehhez biztosított „kormányzati hátszél” gyógyír ennek az idegrendszernek. Hozzátette: a kormány nemzetpolitikájának alapelve, hogy „amit nem jól csinálunk, azt ki kell javítani, amit jól csinálunk, azt lehet még jobban csinálni”.
Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár előadásában kiemelte: 1981-től kezdődően minden évben többen halnak meg, mint ahányan születnek. Mindenki tehet azért, hogy ez a folyamat megálljon, sőt megforduljon. Nem könnyű, de nem is lehetetlen feladat – vélekedett. Kifejtette: jelenleg Magyarországon „a házasság intézménye a reneszánszát éli”, egyre többen döntenek úgy, hogy összekötik az életüket. A fiatalok jelentős többsége házasságban képzeli el az életét, vagyis a házasság „nem ment ki a divatból” – jelentette ki. Az államtitkár azt mondta: a kormány nem támogatja az individualista megközelítést, azt, hogy mindig az egyént kell középpontba helyezni, ehelyett a közösségekre kell fókuszálni, így a családra, a helyi közösségekre, a nemzetre.
Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár beszédében arra hívta fel a figyelmet: a családok a magyar nemzet alapját és tartópilléreit jelentik, az identitás megőrzésében és az anyanyelv megtartásában a legnagyobb szerepet vállalják. Az elmúlt csaknem hét évben gyökeres fordulatot hajtottak végre a nemzetpolitikában – emelte ki Szilágyi Péter. Hangsúlyozta, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítanak a határon túli magyarságra, ez abban is megmutatkozik, hogy minden évben növelik a támogatásukra fordítható összeget.
Pataki János, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke köszöntőjében kiemelte: a családi nap és a Családban élni és magyarnak maradni a szülőföldön konferenciát azért rendezték meg, hogy megismerhessék a határon túli családszervezetek problémáit, és segítsék a megoldások közös keresését.
A család fontosságát hangsúlyozták a határon túli magyar vezetők is, akik közül Biró Zsolt, a romániai Magyar Polgári Párt elnöke kifejtette: a globalizálódó világ kihívásai kikezdik a hagyományos székely családmodellt, így nem kis felelőssége van annak, aki kapcsolatba kerül a családpolitikával, sőt mindenkire nagy felelősség hárul. Magyarországon a legmagasabb szinten elismerik a család fontosságát, „nem üres lózung a családpolitika”, a sokgyermekes családok támogatása – vélekedett, majd hozzátette: fontos, hogy „egységes magyar nemzetben tudunk gondolkodni”.
Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakcióvezető-helyettese előadásában rámutatott: ahhoz, hogy a magyarság kisebbségi helyzetben megmaradhasson, jogbiztonság, gazdasági és kisebbségi biztonság szükséges, Romániában pedig mind a hárommal vannak gondok. Azt mondta: a magyar vállalkozókat és a közösség vezetőit rendszeresen megfélemlítik, utalva az elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatását segítők koncepciós pereire, valamint a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum ügyére. Ebben a helyzetben különösen nehéz megteremteni a családok biztonságérzetét, amelyhez elengedhetetlen a határon túli magyarság egysége és a meglévő magyar oktatási hálózat megvédése – mutatott rá Szabó Ödön.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség – Demokratikus Cselekvés Pártja szerbiai parlamenti frakcióvezetője közölte: Szerbiában a legutóbbi népszámlálás adatai szerint a lakosság 3,5 százaléka vallja magát magyar nemzetiségűnek, ez 40 ezerrel kevesebb embert jelent, mint tíz évvel korábban. A demográfiai csökkenés egész Szerbiát érinti, de a kisebbségi közösségek esetében jelentősebb, mint az országos átlag – magyarázta. Hozzátette: ráadásul a magyar közösségben az átlagéletkor három évvel magasabb, mint a szerbiai átlag. Pásztor Bálint kifejtette: feladatuk, hogy a magyar közösséget a szülőföldön tartsák, ez az alapja a demográfiai mutatók javulásának, a boldogulásuknak és a kollektív jogok érvényesítésének. Bár a magyar kormány határozott támogatását élvezik, „a csatákat elsősorban otthon kell megvívni”, ezért fontos a magyar közösség megfelelő képviselete a szerbiai törvényhozásban és az önkormányzatokban – vélekedett.
Őry Péter, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja országos tanácsának elnöke a gazdasági helyzet fontosságáról beszélt. Mint mondta, a fiatalok szülőföldön maradási, családalapítási és gyermekvállalási kedvét erősen befolyásolja egy-egy térség gazdasági helyzete. Közlése szerint Szlovákiában a gazdaságilag leggyengébben teljesítő térség éppen a magyarok lakta régió. Van olyan határ menti település, ahol 70 százalékos a munkanélküliség, és ezek a területek rendre kimaradnak a szlovák kormány ipari fejlesztéseiből – mondta, majd aggasztó jelenségként szólt arról, hogy a magyar fiatalok „nem fektetnek be a jövőbe”, inkább eladják nagyszüleik, szüleik földjét.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, parlamenti képviselő hangoztatta: a családok helyzete a legfontosabb a magyar nemzet jövője és megmaradása szempontjából. Lényeges a nemzet egységének helyreállítása, hogy ebben az egységben tehessenek a nemzet megmaradásáért – mutatott rá. Azt mondta: a kárpátaljai magyarság élete soha nem volt könnyű, rengeteg nehézséggel kellett szembenéznie történelme során, sokat kellett küzdenie. A család azért fontos, mert amikor más lehetőség nem volt, a magyar nyelvet és kultúrát a családban ismerte meg a kárpátaljai magyar – magyarázta Brenzovics László.
