Pénteken délután nyitották meg a zentai Művelődési Ház kiállítási termében a Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944–1956 című vándortárlatot. A Magyarság Háza programsorozatának keretein belül a Gulág-emlékév alkalmából ezzel a kiállítással is a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai foglyokról és kényszermunkásokról emlékeznek meg Magyarországon és a Kárpát-medencében.
Bevezetésként mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke mondott köszöntőt, ezt követően pedig Pirityiné Szabó Judit, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője nyitotta meg a kiállítást. Végezetül dr. Anka László történész, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos munkatársa ismertette részleteiben is a kiállításra kerülő anyagot.
– Még ma sem tudunk eleget a több mint hét évtizeddel ezelőtt történtekről, pedig a második világháború utolsó szakaszában a szovjet megszállás alá került kelet-európai országokból sok százezer embert vittek el, akiknek több mint a fele sohasem került vissza szülőföldjére. Az akkori Magyarországról, így a Délvidékről is hadifoglyokat és polgári lakosokat egyaránt elhurcoltak a Szovjetunióba – kezdte köszöntőjét az MNT elnöke, majd az itteni áldozatok történetének összefüggéseiben emlékezett meg a Gulág-jelenségről, párhuzamot vonva a korai titoizmus és a sztálinizmus között. Hangsúlyozta, hogy a kiállításnak nem lehet más célja, mint a totalitárius, bolsevista, kommunista diktatúrával kapcsolatos legújabb tudományos kutatások eredményeinek megismertetése a vajdasági magyar fiatalokkal és az érdeklődő közönséggel, mert: – Ahogyan a Gulág-emlékév is üzeni, múltunk hiteles ismerete nélkül nem építhető a jövő, a múlt áldozatai emlékének megőrzése nélkül elveszítjük nemzeti múltunk egy darabját.
Pirityiné Szabó Judit főosztályvezető asszony megnyitó beszédének elején leszögezte, az élet természetes közege az igazság, mely olyan alapvető igényünk, mint a tiszta víz. Elmondta, a kiállítás az évtizedes hazugságok tisztázását, a Gulággal nemzetünket ért, sokáig elhallgatott tragédia baljós történetének bemutatását célozza, mely kétségkívül a történelmünk egyik legszörnyűbb fejezete. Alapvető célkitűzésük volt, hogy a kommunizmus által megszakított történelmi folytonosság helyreálljon, és lehetővé váljon, hogy a tények alapján meg lehessen ismerni a 20. század folyamán a magyarsággal és a többi itt élő néppel történteket.
A rendezvényt a Magyarság Háza, a Bethlen Gábor Alap, a VERITAS Történetkutató Intézet és a Magyar Nemzeti Tanács támogatta.
A kiállítás megtekinthető március 3-áig 10–12 óra között és 17–19 óra között.
