2024. április 23., kedd

Érdekesen a történelemről

Együttműködő, talpraesett diákokkal öröm dolgozni
Argyelán Edit

Argyelán Edit

– Ötödikben heti egy óra van történelemből, a többi osztályban heti két óra, a magyar nemzeti történelmet a kornak megfelelően a hatodik osztálytól tanítjuk – mondta Argyelán Edit, az újvidéki Sonja Marinković Általános Iskola történelem szakos tanárnője, amikor arról érdeklődtem, hogyan van jelen a tantervekben a magyar nemzeti történelem, és hogyan tanítja.

Elmondta, a tankönyv végén található, magyar vonatkozású tanítási egységeket használják, végig kísérik az őshazát, a honfoglalást, az államalapítást, a magyar középkort.

– Hetedikben a történelmi események már eléggé összefolynak a délszláv történelemmel, úgyhogy a szerb tagozatokban a közép-európai eseményekkel, török korral ezt az egész területet tanuljuk, viszont a magyar tagozatokban külön magyar történelemmel is foglalkozunk, a nyolcadikban úgyszintén, azzal, hogy a magyar tanítási egység nem épp az általános iskolás korosztálynak íródott, a tanáron múlik, mennyire tudja közel hozni a témát a gyerekekhez.

Argyelán tanárnő szerint a gyerekek élvezik a kiscsoportos műhelymunkát. A magyar osztály, mindössze 7–9 tanulóval már kiscsoport, amellyel közösen lehet megbeszélni a tananyagot.

– A jelen, aktuális anyagot összekötjük az előbbivel, közben már előre tekintünk. Ezt megvalósítható, mert a gyerekek elég rendszeresen tanulnak. Szinte minden témakör, az őshaza, honfoglalás… érdekli őket. A későbbi témák, forradalmak, szabadságharcok is nagyon népszerűek. Különösen nagy hangsúlyt fektetek hetedikben a kultúrtörténelemre, nyolcadikban pedig a magyar Nobel-díjasokra, s a jó beszámolók sorozatának nincs vége.

Sok témához filmet ajánlok nekik, a XX. század történelmét, az I. és a két világháború közötti időszakot gyakorlatilag filmek által át lehet venni. Ellátogattunk egyes történelmi események színhelyeire, Karlócára, Péterváradra, továbbá Bácsra, és kirándulást szerveztünk Belgrádba, a Kalemegdanra, a legdélebbi magyar végvárra, ezenkívül jártunk Szegeden, Pécsett, Ópusztaszeren…

Általában szeretjük korrelációval összefogni a tantárgyakat, egy témát feldolgozunk mindannyian. Alsó fokon a lépésről lépésre, interaktív, tanulóközpontú módszert alkalmazzuk, és lehetőség szerint a fölső tagozatokon folytatjuk. A tanár annyira kezdeményez, amennyire elvárja, hogy a tanuló is kezdeményezzen. A csoportmunka is egyénre szabott.

Feladom a feladatot, és aki befejezi, tovább megy. Így serkentem a gyerekek haladását. Viszont aki nem tud tovább haladni, annak is megvan a sikerélménye, mert befejezi a neki való feladatot. Akik haladhatnak tovább, újabb feladatot kapnak, újabb csoportot alakítanak. Most fejeztük be az első világháború témáját. Az egyik csoport elkapja a keleti front magyar eseményeit, a másik a balkáni front történéseit, a harmadik az ország gazdasági hátterét. A kiosztott anyagok és a kérdések alapján elkészítik a beszámolót, s előadják az osztálynak. A diákok kérdéseire a beszámoló készítői válaszolnak. Utána közösen megírjuk a jegyzeteket. Ezek nagyon fontosak, mert a kulcsfogalmakat le kell írniuk, s így általában már az órán az anyag nyolcvan százalékát megtanulják. Az ilyen tanulási mód igen megkönnyíti az ismeretek elsajátítását. Nagyon szép prezentációk születnek, az elkészítés módját informatikaórán tanulják – hallottuk beszélgetőtársunktól.

A tanárnő örömmel mondja, nagyon nyíltak, együttműködőek a gyerekek, jól megállják majd a helyüket a középiskolában. Büszke arra, hogy egyes diákjaiból már kollégák lettek.