Az új év számtalan technológiai izgalmat tartogat: új processzorok és alaplapok jelennek meg asztali és szerverplatformon, a játékélmény egyre közelít a valósághoz, megjelennek az óriás és ultragyors SSD-k, a mágneses memóriák, a gigabites LTE, az Android utódja és még rengeteg érdekesség.
Január ötödikétől hetedikéig, a CES kiállításon piacra bocsájtják az Intel asztali Kaby Lake processzorait, és különféle gyártóktól a hozzájuk készített asztali számítógépes alaplapokat. Az asztali platform CPU-i három osztály szerint, 35, 65 és 95 wattos egységeket takarnak, ami azt is jelenti, hogy a gyengébb számítógépes alaplapokba nem ajánlott és állítólag nem is lehet magasabb fogyasztásosztályú CPU-t illeszteni. A Kaby Lake támogatja a memóriafoglalatba illeszthető Intel Optane csúcssebességű SSD-ket. A Kaby Lake magok 15 százalékkal gyorsabbak, mint a Skylake magok. Az Intel Kaby Lake processzorai akár 4,5 GHz órajellel is üzemelhetnek majd, néhány noteszgép, például a Medion Akoya S3409 megjelent, az Intel újabb generációs CPU-jára épül.
Újraindul a versengés az AMD és az Intel között. Szerver és asztali platformokon is hasonló CPU modellekkel jelentkezik a két vállalat. Hosszú évek gyengélkedése után az AMD erőre kaphat, mert a Zen processzorvonala ismét versenyképes CPU-kat jelenthet. Az új Zen CPU-ival az AMD ismét felveszi a harcot az Intellel, az erős számítógépre vágyók pedig két egyenértékű processzormárka közül választhatnak tavasztól. A Zen képes Hyper-Threadingre, ami eddig Intel-specialitásnak számított.
Az AMD Vega GPU-jának teljesítménye a jelenlegi Polaris generáció duplája lehet – csekély fogyasztásnövekedésért cserébe. A csúcsteljesítmény 2017 második felére várható a kétprocesszoros Vega-Dual kártyával, amely 23 TFLOPS-szal kétszer annyi számításra lesz képes másodpercenként, mint a jelenlegi csúcstartó Nvidia Titan X. Vele bontakozhat ki igazán a HBM2 megnövelt sávszélességi értéke. A virtuális valóság a Vega-Dual-lal 4K-s felbontásban is élvezhető lesz.
Gyorsul a kábeltévé, a DOCSIS 3.1 rövidítés mögött egy olyan frissítés rejlik, amely a következő években alaposan felgyorsíthatja az internetelérést. Ha a szolgáltatók végre mindenhol bevezetik ezt az új technológiát, akkor elméletileg 10 gigabites le- és feltöltési sebességet kínálhatnak, ám 1 gigabites feltöltésit biztosan. Ezek után kinek kell az üvegszál?
Az SSD-k 10 Gbps sebességen és 100 TB kapacitásban is megjelennek. A tárológyártók egymás tetejére illesztik a flashcellákat, ami hatalmas tárolási sűrűséggel jár. A Seagate még név nélküli 3,5 hüvelykes formátumú SSD-je 60 TB adatot fogadhat be, a Toshiba pedig máris a 100 TB-re tör. A Samsung PM1725 másodpercenként több mint egymillió I/O műveletre képes. A Seagate Nytro XP7200 pedig 10 gigabit adatot képes beolvasni másodpercenként. Ehhez PCIe csatlakozót használ, 16 sávosat, mint a grafikus kártyák. A flashmemóriák nemcsak gyorsabbak a mágneses lemezeknél, de 2017-től akár több adatot is tárolhatnak náluk. Egy újfajta mágneses memória azonban, az MRAM, még a flasht is túlszárnyalhatja. Ahogy a Flash igazán átvenné a hatalmat az adattárolás minden szegmensében, feltűnik az utódja, ami a memóriát és a merevlemezeket olvasztja egybe egy igazán gyors médiumként. Írási műveletekben messze maga mögött hagyja az SSD-ket, és olyan gyorsan továbbítja az adatot, hogy RAM-ként is használható. Az Intel 3D XPoint technológiája egyelőre „csak” a hagyományos SSD-k sebességének tízszeresét érte el, ami kevés egy RAM számára. A mágneses memóriától azonban elvárják, hogy elhozza az áttörést: az Everspin MRAM technológiája az elektronokat mágneses rétegekkel mozgatja – elsőként az Aup- AXL-M128 tárolórendszerben próbálták ki. A spin transfer torque (STT) megoldás hatalmas előnye, hogy az MRAM nevéhez illően RAM-sebességgel működhet, 2017-ben chipenként 1024 Mbit tárolási kapacitással. Az okostelefonchipek terén a Fujitsu 2018-ra tervezi a Nantero NRAM memória bevezetését. Az NRAM szén nanocsövekben tárolja az adatokat a feszültség változtatásával. Képességeiben az MRAM-hoz hasonló.
Végre a végfelhasználóknál is megjelenhet az LTE Advanced Pro technológia, ez pedig a közeljövőben már gigabit feletti letöltési sebességű mobilnetet jelenthet – feltéve, hogy a telefonok is alkalmazkodnak hozzá. Az Artemis az okostelefonokhoz 2017-re az Artemis chippel készül. A tíz nanométeres gyártástechnológiával készült sorozat 30 százalékkal hosszabb működési időt és nagyobb számítási teljesítményt ígér az okostelefonoknak, feltűnhet még az iPhone 7s-ben is.
A Google a Daydream VR platformjával búcsút mond az olcsó, kartonból hajtogatható szemüvegeknek. Új sisakja nagyrészt textilből készült, amitől különösen könnyű, így hosszabb távon is kényelmesen viselhető. Hasonló élményt nyújt majd mint a Samsung Gear VR, és hasonló módon csak a kifejezetten kompatibilis telefonokkal lesz használható, például a Google Nexus termékvonal utódjának szánt Pixel telefonokkal. A Google Andromeda operációs rendszere, amely a Chrome OS és az Android összeolvadásával keletkezik, elsősorban noteszgépeket és 2 az 1-ben masinákat üzemeltet majd.
A böngészőben futtatható virtuálisvalóság-tartalmak (WebVR) előnye, hogy semmilyen szoftvert nem kell telepítenünk a megtekintésükhöz – persze a megfelelő sisakkal. Jelenleg is sokan dolgoznak már a böngésző-VR megvalósításán. A technológiai alap a JavaScriptre épülő WebVR lesz, ami a Mozilla- és a Google Chrome-fejlesztők együttműködésének eredménye. Az Oculus React VR-eszközével a fejlesztők könnyebben hozhatnak létre WebVR tartalmakat a jövőben. A Renault cég legújabb WebVR alkalmazásával autóikat lehet a virtuális térben konfigurálni. A WebVR tartalmak megtekintéséhez az Oculus VR-böngészőt is fejleszt, Carmel néven. Természetesen az Edge sem maradhat ki a virtuális valóságból: a Microsoft fejlesztői gőzerővel dolgoznak a Windows 10-es böngésző WebVR-támogatásán. A technológiát a Microsoft HoloLens szemüvegekkel kombinálva a böngészés egészen új élményt jelenthet a jövőben. (A decemberi CHIP alapján)
