A Szent István Egyetem és a Pro Scientia Naturae Alapítvány, valamint a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége közös szervezésében növényvédelmi képzés indult Zentán a Dr. Berényi János Agrárinnovációs Irodában. A negyvenórás képzés, amelyen tizenöt adai, magyarkanizsai és zentai mezőgazdasági termelő vesz részt, Magyarország Földművelésügyi Minisztériuma és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósul meg, célja pedig az, hogy a valós gazdasági igényekre reagálva hozza helyzetbe a gazdálkodókat.
Jakabné dr. Szalai Krisztina, Magyar Ferenc, mgr. Hajnal Jenő, dr. Torda Márta és Nagy Miklós a megnyitóünnepségen (Máriás Endre felvétele)
A képzés tegnapi hivatalos megnyitóünnepségén házigazdaként dr. Lengyel László, a Pro Scientia Naturae Alapítvány elnöke üdvözölte az egybegyűlteket, akikhez ezt követően Magyar Ferenc, a Szent István Egyetem főigazgatója, Jakabné dr. Szalai Krisztina, az Emberi Erőforrások Minisztériuma főosztályvezetője, dr. Torda Márta, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője, mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége elnöke is szólt.
Magyar Ferenc emlékeztetett arra, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem több éven át sikeresen működtette Zentán a kertészmérnökképzést, amely 2016. január elsejétől került át a Szent István Egyetemhez.
– Az a célunk, hogy a felsőoktatást, amennyire csak lehet, közelítsük a gyakorlat és a gazdálkodók igényei felé, hiszen a nálunk végzett hallgatók nagy valószínűséggel a mezőgazdaság területén fognak elhelyezkedni, ezért rendkívül fontosnak tartjuk, hogy egyrészt a mezőgazdaság számára képezzünk szakembereket, másrészt a mezőgazdaságban dolgozók számára lehetőséget kínáljunk arra, hogy nálunk fejleszthessék a tudásukat. Mivel ebben a gondolkodásmódunkban partnerre találtunk a Magyar Nemzeti Tanácsban és a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségében is, úgy gondoltuk, jó lenne, ha a felsőoktatási képzés mellett itt is elindíthatnánk azokat a gazdatanfolyamokat, amelyekre a gazdatársadalomnak az európai uniós csatlakozás küszöbén óriási szüksége van, hiszen a gazdáknak nagyon sok olyan ismeretet kell elsajátítaniuk, amelyek nálunk már felhalmozódtak, és ezért el is tudjuk őket hozni ide, Zentára. Ezen célkitűzéseink megvalósításában az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Földművelésügyi Minisztérium nyújtott segítséget számunkra, hiszen ez a két minisztérium a finanszírozója a mostani képzésnek – hangsúlyozta Magyar Ferenc. A tanfolyam elméleti része Zentán zajlik majd, a gyakorlati része pedig Gödöllőn.
Jakabné dr. Szalai Krisztina kifejtette, a magyar kormány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatóként régóta jelen van a zentai agrárképzésben, amely – ahogyan fogalmazott – egyre inkább virágozni látszik.
– A mi területünk elsősorban a felsőoktatás-támogatás, úgy gondoljuk azonban, hogy ez a tanfolyam mindenképpen figyelmet és támogatást érdemel, hiszen azon túl, hogy a résztvevők egy kiváló felsőoktatási intézmény munkatársaival tudnak majd együtt dolgozni, olyan, a gyakorlatban hasznosítható tudásra is szert tudnak tenni, amely igen fontos lehet az itt élők számára – fogalmazott a főosztályvezető, aki mérföldkőnek nevezte a tanfolyam elindítását, és reményének adott hangot annak kapcsán, hogy a képzés hosszú távon is fenntartható lesz.
Dr. Torda Márta Tóth Katalin helyettes államtitkár üdvözletét tolmácsolta az egybegyűlteknek, és örömének adott hangot annak kapcsán, hogy a minisztérium részt vehet a program támogatásában.
– Bányász József mondta egy előadásán, hogy a paraszt nem a múlt utolsó, hanem a jövő első embere, és valóban az agrárágazat az, amire egyre nagyobb szükség lesz, hiszen ahogyan nő az emberiség lélekszáma a Földön, egyre nagyobb igény lesz a jó minőségű és egészséges élelmiszerre, aminek megtermeléséhez a képzés résztvevői az itt megszerzett tudással vélhetően még inkább hozzá tudnak majd járulni – hangsúlyozta dr. Torda Márta.
Mgr. Hajnal Jenő a Kárpát-medencei tudástár kialakulásának és kibontakozásának fontosságára hívta föl a figyelmet felszólalásában, valamint kitért annak a támogatási rendszernek a jelentőségére, amellyel a magyar kormány a határon túli magyarságot segíti.
– Mindazok az értékek, amelyek itt találhatók körünkben, a földtől kezdve a hagyományokon át egészen az emberi tudásig, együttesen a nemzetben való gondolkodást jelentik. Hosszú időnek kellett elmúlnia addig, hogy ma ilyen természetes és magától értetődő legyen az az együtt gondolkodás és az az anyaországtól kapott segítség, amelynek eredményeként ez a képzés is elindulhatott – hangsúlyozta Hajnal Jenő, aki úgy fogalmazott, a Magyar Nemzeti Tanács a felsőoktatás és a felnőttoktatás terén a következő években is mindent meg fog tenni azért, hogy ezek a szálak még szorosabbá válhassanak, és még inkább összeérhessenek a Kárpát-medence különböző régiói között.
Nagy Miklós elmondta, a képzés megálmodásakor az a cél vezérelte őket, hogy olyan tudást próbáljanak meg átadni a gazdálkodóknak, amelyet nemcsak saját gazdaságukban tudnak hasznosítani, hanem olyan oklevelet is kapnak róla, amely a későbbiekben, amikor Szerbia még közelebb kerül az Európai Unióhoz, fontos követelménye lesz a különféle támogatásokhoz való hozzájutásnak.
– Ez az első lépés, amelyet az elkövetkező időszakban reményeink szerint sok hasonló fog követni, hiszen már most azt tapasztaltuk, hogy az általunk megszabott tizenötös létszámon felül is sokan érdeklődtek arról, mikor szervezünk újabb hasonló képzést, amelybe esetleg már ők is bekapcsolódnak – mondta Nagy Miklós, hozzátéve: a jövőben szeretnék akkreditáltatni is a képzést, illetve egyéb olyan tanfolyamokat is életre kívánnak majd hívni, amelyek igazodnak a termelők igényeihez, valamint fontos fejlődési lehetőséget is kínálnak a gazdák számára.
