Pénteken este a zentai Városi Múzeumban megtartották a Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre és a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ legújabb kiadványainak ünnepélyes bemutatóját. Az Almanach 2016. című kötettel és Dudás Gyula Szerémi György emlékirata című munkájának reprintjével ismerkedhettek meg közelebbről az érdeklődők.
Pejin Attila, a múzeum vezető munkatársa és a Dudás-kör oszlopos tagja köszöntötte az egybegyűlteket, külön kiemelve mgr. Hajnal Jenőt, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét, úgy is, mint a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ egykori igazgatóját – hiszen ő volt az, aki annak idején először lehetővé tette, hogy a művelődési központ és ezen belül is a múzeum kiadói tevékenységet bontakoztathasson ki –, valamint Hugyik Richárdot, a jelenlegi igazgatót – aki ezt az ügyet szintén magáénak érzi és támogatja.
Röviden ismertette Dudás Gyula bölcsészdoktori disszertációjának reprint kiadását. Dudás Gyula, az 1861-ben a Bács-Bodrog megyei Zentán született bölcsész első kötete, A zentai csata című monográfia 1885-ben jelent meg, melynek reprintje már szintén kiadásra került a Dudás-kör jóvoltából. A most megjelent Szerémi György emlékirata „történetkútfő-tanulmány” volt a második munkája, melynek eredetije 1886-ban látott napvilágot, és amely egy kéziratnak, valamint szerzője munkásságának elemzése. Szerémi György nagy valószínűséggel Mátyás király halálának évében született a Szerém megyei Kamancon, jobbágyi családban. A papi pályát választotta. Verancsics Antal pécsi megyés püspök buzdítására írta meg szubjektív, sokszor mások elbeszéléseire és adomákra hagyatkozó emlékiratait Epistola de perditione regni Hungarorum (Levél Magyarország romlásáról) címmel, melyek egy igen izgalmas történelmi korszakot ölelnek fel 1456 és 1543 között.
Az est második felében Szűgyi Ferenc levéltáros, a Dudás-kör vezetője ismertette az Almanach 2016. című kiadványt – sajnos a bemutató napjára még nem hagyta el a nyomdát –, amelyben a következő tartalmak kaptak helyet: Pejin Attila a 800 éves Zentáról írt egy tanulmányt, Tari László helytörténész a 750. évforduló ünnepségsorozatáról ismertetőt, valamint Thurzó Lajos költőről és Andruskó Károly festőről egy-egy értekezést, Táborosi László Zenta sporttörténeti jubileumait ismertette, Valkay Zoltán Zenta és Magyarkanizsa szecessziós építészetét, Vázsonyi Csilla a bácskai és bánsági Tisza mente díszített kapuoszlopait, Raško Ramadanski szerb nyelven írt Zentához köthető tartalmú régészeti tanulmányt, amit a szerkesztők magyar rezümével láttak el, Szűgyi Ferenc a zentai Jézus szíve templom történetét dolgozta föl, a kötet záró írásában pedig Pejin Attila a VMMI tavaly tragikus váratlansággal elhunyt könyvtárosáról, Kaszás Angéláról emlékezik meg.
Idén 70 éves a zentai Városi Múzeum! Az est végén Pejin elárulta, hogy ennek apropóján az év folyamán nagyszabású kiállítás megnyitását és egy zentai bedekker kiadását tervezik.
A bemutatott kötetek megjelenését Zenta község önkormányzata és a Magyar Nemzeti Tanács támogatta.
