Orbán Viktor kormányfő hétfőn Budapesten, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szervezésében megrendezett Lámfalussy-konferencián kifejtette: Európa egyre gyengébb, lassan már a regionális szereplő státuszáért is meg kell küzdenie. Európa nem tudta megvalósítani nagy céljait, így például az euróval kapcsolatosat, vagyis hogy a dollár mellett a közös európai pénz legyen a világ egyik tartalékvalutája. Emellett az önerőre épülő európai biztonságpolitika kialakítása és az eurázsiai gazdasági térség terve is elbukott – hívta fel a figyelmet.
Matolcsy György, az MNB elnöke és Tien Kuo-li, a Bank of China elnöke stratégiai együttműködési szerződést ír alá a kínai bank budapesti székházában. Mögöttük Orbán Viktor miniszterelnök és Csielung Tuan, Kína budapesti nagykövete (Fotó: MTI)
Szerinte mindennek oka, hogy „Brüsszel egy utópia rabja lett”, amit úgy hívnak, nemzetek feletti Európa. Ez egy illúzió, ugyanis nincs európai nép, hanem európai népek vannak – hangoztatta.
A földrész újbóli versenyképességéhez szükséges megoldást Orbán Viktor abban látja, hogy Európának el kell eresztenie „a föderalizmus illúzióját”, többpólusúvá kell válnia. Az egyik ilyen erős pólus a visegrádi csoport (Magyarország mellett Lengyelország, Csehország és Szlovákia) akar lenni – jelezte.
A miniszterelnök kiemelte emellett, hogy új megállapodást kell kötni az Egyesült Államokkal a „hamvába halt” szabadkereskedelmi megállapodás helyett, az ugyanis nem jön létre. Megállapodásokat kell kötni továbbá Kínával, és újra elő kell venni Oroszország kérdését is – sorolta Európa teendőit Orbán Viktor, hangsúlyozva: a többközpontú világrend lehetőségeket tartogat. Kínát „állócsillagként” jellemezte, amely hosszú évtizedekig fogja meghatározni a világgazdaságot. Oroszországról pedig azt mondta: túlélte „a nyugati izolációs és rendszerbuktató kísérleteket”, az alacsony olajárat, a szankciókat és a nem kormányzati szervezetek, az NGO-k „szabad, pártatlan, külső befolyás nélküli, belső megmozdulásait”.
A kormányfő szerint Európában nem észszerű figyelmen kívül hagyni az Oroszország jelentette erőt és egyben lehetőséget.
Ehhez – folytatta – több európai önbizalomra lenne szükség, és a kontinensnek képesnek kellene lennie arra, hogy megvédje magát katonailag külső segítség nélkül.
A magyar gazdaságot jellemezve a miniszterelnök kijelentette: Magyarország sikertörténetté vált, a magyar modell négy eleme pedig a politikai stabilitás, a szigorú fiskális politika, a segély- helyett munkaalapú társadalom és a keleti nyitás. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: az európaiaknak meg kell érteniük, az nem megy, hogy „nyitni akarunk más országok irányába, Keletre, mondjuk, Kína felé gazdaságilag, majd minden reggel kioktatjuk őket az emberi jogokból”. A keleti nyitás lényege a tisztelet, amely megelőzi az ideológiát.
EGY ÖVEZET, EGY ÚT
A világ leghosszabb gazdasági folyosója jöhet létre az európai és az ázsiai piac sikeres összekapcsolásával, a két régió kiegészíti egymást, Európa komoly múltbeli tapasztalattal és magas szintű technológiával rendelkezik, míg Ázsiát a gyors növekedés, az óriási piaci kereslet és a munkaerő széles rendelkezésre állása jellemzi – mondta Tien Kuo-li, a Bank of China Ltd. elnöke az idén negyedik alkalommal megrendezett Lámfalussy-konferencián.
A pénzintézet elnöke előadásában elsősorban a Kelet-Ázsiát a Közel-Kelettel, Afrikával és Európával összekötni kívánó, úgynevezett Egy övezet egy út kezdeményezés előnyeiről és eddigi eredményeiről beszélt, kiemelve a beruházások közül a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztését, amelynek 2017-es befejezése hozzájárulhat Tien Kuo-li szerint ahhoz, hogy Magyarország regionális központtá váljon.
Elmondta, az utóbbi három évben több mint 100 ország reagált kedvezően az egymástól elválasztott piacok összekötésére irányuló kezdeményezésre, 56 ország és számos nemzetközi szervezet egyetértési megállapodást írt alá Kínával.
Európában Magyarország elsőként csatlakozott ehhez a megállapodáshoz, ami nemcsak szimbolizálja a magyar kormány „nagyszerű jövőképét”, hanem a két ország elképzeléseinek illeszkedését is mutatja – jegyezte meg az elnök.
Kifejtette: a projektum keretében az utóbbi években pénzügyi kezdeményezések is indultak, létrejött az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB), a Selyemút Alap, a tervezettnél sokkal gyorsabb az előrehaladás, amely mindenképpen gazdasági növekedéshez vezet.
Elmondása szerint az utóbbi három évben a kínai vállalkozások 53 milliárd dollárt, Kína pedig további 279 milliárd dollárt fektetett be 61 országban. Ezen felül Kína 700 millió dollárt költött a leginkább szegénységgel sújtott országokra, és fontos hajtóerejévé vált a világgazdaság növekedésének, míg 1980-ban a kínai bruttó hazai termék a világ GDP-jének 2,7 százalékát adta, 2000-re 3,6 százalékát, 2015-re már 15,2 százalékát a Nemzetközi Valutaalap statisztikái szerint.
ÉPÜL AZ ÚJ SELYEMÚT
Matolcsy György, a magyar jegybank elnöke a Budapesten megrendezett Lámfalussy-konferencián kiemelte, hogy az együttműködés Kínával hozzásegíti Európát az EU gazdaságának újraépítéséhez, megerősítéséhez. Az MNB elnöke beszédében hangsúlyozta: ennek a konferenciának az „egyértelmű és kristálytiszta üzenete” az, hogy Európában, különösen az Európai Unióban (EU) hidakat kell építeni politikai, intellektuális, pénzügyi és emberi hidakat az EU és Kína között, az EU és a Távol-Kelet között.
„A javaslat az, hogy erős hidakat kell építeni az EU és Ázsia között, és az együttműködés, a kezdeményezés középpontjába helyezzük Kínát. Az Európai Unió, benne a közép-kelet-európai országok nagyon nagy előnyökhöz juthatnak, sok lehetőséget kaphatnak a Kína által meghirdetett Egy övezet, egy út kezdeményezés során, amely a Selyemút modern változata lehet, mi vagyunk „a projektum” 64 országának egyike – jelezte a jegybankelnök.
A konferencián átadták a tanácskozás hagyományaihoz kapcsolódó díjakat. A Popovics-díjat az idén Virág Barnabás, a jegybank ügyvezető igazgatója kapta, a Lámfalussy-díjat pedig Jacques de Larosiére, az IMF volt vezérigazgatója.
A tanácskozás elején Matolcsy György kérésére a konferencia résztvevői néma felállással emlékeztek meg az olaszországi busztragédia áldozatairól.
