Áttörték a jégdugót

(Helyszíni riportunk)

Tegnap fél tizenkettőkor 200 méterre közelítette meg a pénteken reggel Vukovárból útjára indult Jégtörő XI. a Bácsordasnál a jég fogságában lévő Jégtörő VI-ost.

A dályai kanyarban kialakult, mintegy 15 kilométeres jégdugóban a magyar jégtörőnek két és fél nap alatt sikerült egy keskeny utat vágnia, ami lehetővé tette, hogy az Apatinban várakozó két magyar jégtörő elinduljon Újvidékre. Információink szerint délben indul a két hajó. A jégdugó átjárható.

A magyar flotta legnagyobb jégtörője, a Széchenyi meg a Jégtörő VII. Újvidéktől Belgrádig teljesít szolgálatot, mert fennáll a veszély, hogy a dályai kanyarban feltört jég a Duna alsóbb szakaszán feltorlódik. Újvidéknél ezenkívül két tolóhajó védi a hidakat, hogy a hatalmas jégtáblák ne okozzanak kárt bennük.

Még pénteken délben megérkezett Apatinba az a két jégtörő hajó, amit Szerbia bérelt Magyarországtól, hogy segítsenek a jégtorlaszok megszüntetésében.

A Széchenyi, a magyar flotta legkorszerűbb és legnagyobb jégtörője, meg a Jégtörő VII. nevet viselő hajó vasárnap délig az apatini kikötőben vesztegelt.

Kovács Dezső, a Széchenyi jégtörő kapitánya szombati találkozásunk alkalmával elmondta, akkor indulnak el, ha a Jégtörő XI-nek sikerül áttörnie Dályánál a dugót. Ennek a két hajónak ugyanis nem feladata a szerb-horvát-magyar közös folyószakaszon a jégdugó elhárítása. A három ország megbízásából a XI-es és a VI-os jelzésű hajók dolgoznak. Közülük a VI-os még pénteken a jég fogságába került. A kapitány elmondta, a XI-es jégtörő pénteken reggel elindult Vukovártól a folyásiránnyal ellenkező irányba, és tulajdonképpen ez az egy hajó végez érdemi munkát, a feltört jégtáblák ugyanis leereszkedhetnek a folyón.

Szombaton reggel –19,5 Celsius-fok volt Apatinban a levegő hőmérséklete. A kikötőben veszteglő magyar jégtörők körül az éjszaka már ismét befagyott a Duna. A hideg időjárás várhatóan huzamosabb ideig eltart, ezért nem lehet tudni, hogy meddig maradnak a jégtörők Szerbiában. Kovács Dezső kapitány szerint addig, amíg lesz munka.

A Széchenyi jégtörő a magyar flotta legerősebb hajója. Több mint 40 méter hosszú, 10 méter széles, és két 1000 lóerős gép hajtja. Különlegessége, hogy jóval sűrűbb bordázattal és vastagabb lemezeléssel készült, mint a többi hajó. Álló jég és jégtorlaszok bontására is alkalmas, hiszen a két nagyon erős gép dülöngélő mozgással aprítja a jégakadályokat. Szerbiába a legkorszerűbb magyar jégtörő 10 fős legénységgel érkezett.

A szakemberek szerint ha mind a négy magyar jégtörő dolgozik, 4 napon belül stabilizálódhat a helyzet a Dunán. A szerb-magyar-horvát megbízásból dolgozó jégtörőkért Szerbia óránként 120 eurót fizet. Ez mindössze a 25 százaléka a költségeknek, ugyanennyit fizet Horvátország is, Magyarország pedig a költségek 50 százalékát állja.

Hiába kérdeztük, hogy mennyi az órabére a Széchenyinek meg a Jégtörő VII-nek, amelynek költségeit Szerbia egyedül állja, a Széchenyi fedélzetén tartózkodók nem tudták megmondani. Egy másik forrás szerint Szerbia nem bérli ezeket a hajókat, hanem Magyarország segítségül küldte őket.

Bácsordasnál láttuk a Jégtörő XI-et munka közben. A dályai kanyarban a Duna teljes felületét jégtáblák borították. Olyan érzése volt az embernek, mintha nem is a Földön, hanem valami szürreális közegben lenne. A part mentén a víz felszíne felett kétméteres magasságban tornyosultak a jégtáblák. Itt-ott egy-egy csónakot láttunk közöttük. Nem hivatalos hírek szerint a folyó szerb és horvát oldaláról is több száz csónak veszett el.

A hatalmas jégtörő hajó nagy testével belehasított az összefüggő jégrétegbe, a hajótest és a hullámok letörték a darabokat, s azok aztán folyásirányban ereszkedtek le a Dunán. A jégtörő mindig csak egy hajóhossznyit ment bele a jégbe, majd hátramenetben visszaúszott, hogy a letört darabok kikerülhessenek a helyükről. Nagyon lassú és aprólékos munkával haladt előre. Bácsordasnál a helybeliek és a gombosiak közül többen is kijöttek megnézni a nem mindennapi küzdelmet a jéggel. Azt mondták, ilyen hatalmas jégtorlasz emberemlékezet óta nem volt errefelé.