2024. március 29., péntek

Lezárul az IPA-pályázat

A 2014 és 2020 közötti időszakban a Szerbiára vonatkozó IPA-programok költségvetése 1,5 milliárd eurót tesz ki

Az Interreg-IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programok célja, hogy a nemzetek közötti, illetve régióközi, valamint az európai szomszédos országokkal való összefogást fejlessze. Ez úgy jön létre, hogy minden határon átívelő terület közreműködését külön megfogalmazzák. A program keretében megvalósuló pályázatok a regionális, továbbá községi intézmények és szervezetek munkáját hivatottak segíteni. 2007 és 2013 között a határon átívelő programoknak köszönhetően Szerbia sikeres együttműködést alakított ki Magyarországgal, Romániával, Horvátországgal, BoszniaHercegovinával, Bulgáriával és Montenegróval. Az Európai Unió vissza nem térítendő támogatás formájában igyekszik támogatni Szerbia európai integrációját. Az eddigi tapasztalat alapján hét évre kiterjedő időszakban három felhívást tesznek egyegy IPA határon átívelő együttműködési program keretében. A 2007-től 2013-ig terjedő időszakban a Szerbiára vonatkozó IPA-programok összköltségvetése 1,4 milliárd euró volt, a 2014 és 2020 között ezt az összeget 1,5 milliárd euróra növelték.
A pályázatok tekintetében Szerbia éves szinten 200 millió eurós költségvetéssel gazdálkodik. Az elmúlt időszakban mintegy 370 pályázat támogatásáról döntöttek.

– Vajdaság Autonóm Tartomány Európai Ügyek Alapjának rendelkezésére álló adatai alapján az előző öt évben Vajdaság területéről több mint 1000 európai projektumra jelentkeztek, ami igazán kiváló eredmény Délkelet-Európára nézve. Maga az adat, hogy ilyen nagy számú község, város, tartományi titkárság, számos intézmény, civil szervezet készítette el pályázati anyagát, arra mutat, hogy Vajdaság saját jövőjét az Európai Unióban látja, és lehetősége nyílik versenybe szállni az EU-s támogatásokért, amelyek alapfeltételét képezik annak, hogy felgyorsuljon Szerbia felzárkózása a legfontosabb európai politikai és gazdasági folyamatokhoz. Kimutatásaink alapján az 1000 átadott projektumból 250 kapja meg a támogatást. A segítségnek köszönhetően ezek saját anyagi eszközeiket így másmilyen célokra fordíthatják. Az eddigi pályázatok összegét utak tervezésére, határátkelőhelyek felújítására, a közlekedési infrastruktúra és szállítás fejlesztésére, árvíz-, és környezetvédelemre, az energetikai hatékonyság növelésére, tudományos, valamint innovációs tevékenységekre, üzleti kapcsolatok kialakítására fordították, illetve iskolák, sportklubok, művelődési intézmények és civil szervezetek támogatását irányozták elő – mutatott rá Vidosava Enderić, az Európai Ügyek Alap igazgatónője.

Az Európai Ügyek Alapjának elsődleges célja az integrációs folyamatok figyelemmel kísérése, elemzése és végrehajtása, így az előcsatlakozási folyamat során különböző feladatokat lát el, ebből egyik a regionális és európai partnerek közreműködésével megvalósuló projektumok követése. Mindezt azért, hogy Szerbiában fellendüljön a politikai és gazdasági fejlődés, és egy még magasabb szintű gazdasági, tudományos, oktatásügyi, kulturális együttműködés alakuljon ki Európa városaival, a régióval, és azok kiemelkedő intézményeivel.

– Vajdaság saját lehetőségeit és helyét négy határon átívelő IPA-programban találta meg, ezek pedig a következők: a Magyarország–Szerbia, a Románia–Szerbia, a Horvátország–Szerbia, valamint a Bosznia-Hercegovina–Szerbia közötti IPA-program keretében megvalósuló pályázatok. Vajdaság vezető szerepet tölt be, és mintegy 300 projektummal büszkélkedhet, amely az említett négy ország és Szerbia között a támogatott pályázatok 81 százalékát jelenti. Az együttműködés keretében megvalósuló tudományos-kutatói, az innovációs ötleteket felölelő és vállalkozásokra vonatkozó pályázatok esetében 50 millió euróról szóló támogatást hagytak összesen jóvá Szerbia egész területén, amelyben különböző vajdasági intézmények is aktívan részt vettek – hangsúlyozta Vidosava Enderić.

Vajdaság területéről nagyon sok város önkormányzata, intézmény, közvállalat, civil szervezet, oktatásügyi, felsőoktatási, továbbá művelődési intézmény és sportklub pályázott. A lista nagyon hosszú, így a felsorolás nem teljes, viszont érdekességképpen csak néhányat említünk meg: a Subotica-trans Utasszállító Közvállalat, Szabadka Város Önkormányzata, a Népkör Magyar Művelődési Központ, a szabadkai Közkórház, a Városi Múzeum, a FOKUS Ifjúsági Kulturális Alapítvány, a Szabadkai Regionális Gazdasági Kamara, a Közgazdasági Kar, az Újvidéki Egyetem számos kara, a Tartományi Településrendezési és Környezetvédelmi Titkárság, az Újvidéki Városi Múzeum, a Vajdaság Vizei, valamint Vajdaság Erdői közvállalatok, Újvidék Város Önkormányzata, az újvidéki Városi Múzeum, az újvidéki közműszámlák összevont megfizettetésével megbízott közvállalat (Informatika), Petrőc község, Pancsova város önkormányzata, Palánka, Kúla és Verbász községek, a nagybecskereki Gyermekintézmény, az óbecsei Népkönyvtár, az adai Bartók Béla Alapfokú Zeneiskola, a zentai Kertészek Egyesülete.

Az elmúlt költségvetési időszakban, 2007-től 2013-ig a Magyarország és Szerbia közötti IPAprogram három felhívása alapján a Vajdaságból pályázók 54,6 millió euró támogatási keretösszeggel számolhattak, amely esetében 198 projektumot támogattak. Számos különböző tevékenység finanszírozását ölelte fel: közlekedési utak tervezését, határátkelőkhöz vezető utak felújítását, tömegközlekedési menetrendek összehangolását, idegenforgalmi látványosságok népszerűsítését, a közös környezeti örökség megőrzését, a tudományos eredmények alkalmazását, valamint a társadalmi beilleszkedést és az emberek közötti kapcsolatok fejlesztését.

A Magyarország–Szerbia IPA-program 2014– 2020 közötti időszakra vonatkozó első felhívása 2016. március 29-én nyílt meg és szeptember 30án zárult. A stratégiai fontosságú pályázatok összköltségvetése 24 millió euró. A második pályázati felhívás 2016. október 3-án nyílt meg, melynek benyújtási határideje 2017. január 31-e. Az Európai Ügyek Alapból szerzett információk alapján az IPA jelenlegi ciklusában, az említett költségvetési időszak végéig változásokra nem kell számítani, mivel azt hét évre előre határozzák meg.