Soltész Miklós szerint a magyar kultúra napján azokra az értékekre is gondolni kell, amelyeket a határon túli magyarok tettek hozzá a magyar és az egyetemes kultúrához. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára tegnap a magyar kultúra napja alkalmából szervezett székelyudvarhelyi rendezvénynek volt a díszvendége. Az államtitkár a helyi Haáz Rezső Múzeumban Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutató munkásságát felelevenítő kiállítás délutáni megnyitója alkalmából azt mondta: „A magyar kultúra napján erősíteni kell azt a meggyőződést, hogy a magyarság megmaradásának legalapvetőbb záloga a hit, a kultúra és az ezekhez szorosan kapcsolódó magyar nyelv megőrzése.” Úgy vélte, ennek a tudatosítása az összmagyarságnak ad erőt.
Részben a kulturális nagyberuházásoknak köszönhetően a tavalyi 56 milliárdról 122 milliárd forintra nőtt a kulturális államtitkárság költségvetése – mondta el a kultúráért felelős államtitkár. Hoppál Péter a tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, a 66 milliárd forintos többlet jelentős infrastrukturális és szakmai megújulást tesz lehetővé Budapesten és a vidéki településeken.
A nagy budapesti kulturális fesztiválokat az idén 1,95 milliárd forinttal támogatja az állam, a minőségi vidéki fesztiválok megrendezésére a Nemzeti Kulturális Alap pályázati forrási mellett az idén már 500 milliós támogatás jut.
Hoppál beszámolója szerint az utóbbi évek intenzív fejlesztéseinek köszönhetően mára minden 5000 fő alatti településen biztosítva vant a színvonalas könyvtári ellátás; a könyvtárak 60 százalékát már felújították, és a következő három évben a maradék 40 százalék is megújul.
Hozzátette, az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára felkerült a Kodály-módszer, 2017-et pedig Kodály Zoltán emlékének szenteli az UNESCO és a magyar kormány is, de kiemelt figyelem jut az idei Arany János-emlékévre és a reformációs emlékévre is.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban a kultúrára nem jutnak közvetlen támogatások, a magyar kormány azonban EU-forrásból 92 milliárd forintot tervez fordítani esélyteremtésre a kulturális intézményrendszeren keresztül.
Hoppál kitért a nemzeti forrásból tervezett infrastruktúra-fejlesztésekre is. Elmondása szerint jól haladnak a Liget Budapest beruházásai: többek között a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, az Új Nemzeti Galéria, a Közlekedési Múzeum, a Fővárosi Városligeti Színház felépítése, az Állatkert és a Nagycirkusz fejlesztése, valamint az Olof Palme Ház, a Vajdahunyadvár és a Szépművészeti Múzeum Román csarnokának rekonstrukciója. Mintegy 14,5 milliárdból épül a Magyar Állami Operaház új műhelyházául, próbacentrumául és játszóhelyéül szolgáló Eiffel Bázis, de 23 milliárd forintból 2018 májusára megújul az Operaház Andrássy úti épülete is.
Az Országos Széchényi Könyvtár megújítása során a jelenlegi épület részleges műemléki rekonstrukciója mellett új archiválási raktár épül Piliscsabán, valamint 10 milliárd forintból 2018-ra megvalósul az intézmény átfogó informatikai fejlesztése is.
A Hagyományok Háza költségvetése 2017-re a másfélszeresére bővült, miközben az intézménynek otthont adó Budai Vigadó 7,1 milliárdból újulhat meg. Idén kezdődik az Iparművészeti Múzeum átfogó felújítása és hiányzó szárnyának a felépítése is; a beruházásra 25 milliárd forint jut.
A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum 7,4 milliárdból építheti ki új, erdélyi és partiumi tájegységét, mellette pedig egy ifjúsági szállást, ebből a keretből az idén 1,9 milliárd forint áll rendelkezésre.
A Magyar Nemzeti Múzeum fejlesztése magában foglalja a Múzeumkert parkrekonstrukcióját, a Magyar Rádió korábbi épületeinek kulturális célú hasznosítását és az intézmény megújítási koncepciójának kialakítását is – számolt be az államtitkár.
Hoppál hozzátette: a Modern Városok Program keretében számos vidéki település kulturális infrastruktúrája is megújul.
A 2015 decemberében alapított Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) állami támogatására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva az államtitkár közölte: a KMTG „nagyon komoly szakmai tevékenységet végző íróakadémia”, támogatásával a korábbi „egyenlőtlenséget” kívánja kiküszöbölni a kormány.
Kósa Ferenc kapta a Kölcsey-emlékplakettet
Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező vehette át a Kölcsey-emlékplakettet a magyar kultúra napján tartott ünnepségen tegnap a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szatmárcsekén. A Melocco Miklós szobrászművész által készített elismerést a helyi református templomban, több száz érdeklődő előtt Jánosi Zoltán, a Kölcsey Társaság elnöke adta át a 79 éves filmrendezőnek.
A Himnusz alkotójának élete, munkássága és hitvallása sok száz, szatmári földről származó embernek adott példázatot és erőt az alkotó hazaszeretetről, ezek közé az emberek közé tartozik Kósa Ferenc is – méltatta laudációjában Jánosi Zoltán a filmrendezőt, megemlítve, a Tízezer nap című filmje az 1967-es cannes-i filmfesztiválon elnyerte a legjobb rendezés díját.
Nyitókép: Diákok verset mondanak az Együtt szaval a nemzet című rendezvényen a ceglédi Református Nagytemplomban a magyar kultúra napján (Kép: MTI)