Sorra érkeznek a gratulációk az Európai Parlament (EP) új elnökéhez. A kisebb pártok azonban nem várnak változást attól, hogy a 63 éves olasz Antonio Tajani került a testület élére. A jobbközép Európai Néppárt (EPP) politikusát kedd este választották meg Strasbourgban a tisztségre.
Korábban volt már az Európai Bizottság és az EP alelnöke, továbbá uniós biztos, de a botrányairól elhíresült Silvio Berlusconi populista olasz exkormányfő bizalmasa, szóvivője is.
A politikus hat jelölt közül került ki győztesen, de csak a maratoni voksolás utolsó (negyedik) fordulójában választották meg. A hajrában – 351 képviselő támogatásával, vagyis az érvényes szavazatok 55,4 százalékával – a szocialista Gianni Pittellát utasította maga mögé, aki csak 282 voksot kapott.
Bár a fő erőpróba ezzel véget ért, Tajani 14 alelnökéről, valamint a 751 EP-képviselő pénzügyi és adminisztratív kérdéseiért felelő öt quaestor személyéről tegnap döntöttek. Az elnökhöz hasonlóan az ő megbízatási idejük is 2,5 év.
Az alelnökök közé (310 szavazattal) ismét beválasztották Pelczné Gáll Ildikó fideszes EP-képviselőt, aki a voksolás után közölte: továbbra is határozottan küzd hazája és a magyar polgárok érdekeiért. A döntés eredményeként már másodszor töltheti be a posztot, amelyre először 2014-ben került. Pelczné az első magyar politikus, aki egy teljes ötéves cikluson át viselheti az alelnöki tisztséget.
Főnöke, Tajani a szociáldemokrata Martin Schulzot váltja, aki már korábban jelezte, hogy mandátuma januári lejárta után nem jelölteti magát ismét a tisztségre, mert őszre indulni kíván a német szövetségi parlamenti választáson. A mindenkori EP-elnök több fontos feladatot lát el. Így például ő írja alá az EU költségvetését és képviseli a parlamentet a tagállami vezetők csúcstalálkozóin.
A költségvetési megszorítások és a neoliberális gazdaságpolitika támogatójaként is ismert Tajani máris azt ígérte, hogy az EU legfontosabb döntéshozó testületében, az Európai Tanácsban mindenki véleményét képviseli majd, beleértve a kisebbségekét is. Síkraszállt a demokrácia mellett, mert szerinte enélkül az Unió polgárai nem élhetnek szabadon.
Eddig hagyományosan a két legnagyobb pártcsalád, vagyis a Néppárt és a szocialisták (S & D) képviselőcsoportjának tagjai közül választottak EP-elnököt. Tajani győzelmével azonban teljesen új helyzet alakult ki: immár az EP vezetői tisztsége is a mérsékelt jobboldal kezébe került. Jóval korábban pedig az Európai Bizottság és az Európai Tanács vezetői székébe került konzervatív politikus Jean-Claude Juncker és Donald Tusk személyében.
Az EP elnökének megválasztása után immár mindhárom kulcsfontosságú uniós intézmény élén jobbközép politikus áll.
Tajani ráadásul úgy juthatott a tisztséghez, hogy a Néppárt ezúttal nem a szocialistákkal, hanem – nagy meglepetésre, sőt sokak megrökönyödésére – a liberálisokkal (ALDE) fogott össze. Az EP-ben az egyensúly ezzel a váratlan összefogással teljesen átbillent a konzervatív erők oldalára.
Az uniós parlamentben azonban nem tartja mindenki olyan nagy meglepetésnek a Strasbourgban történteket. Ők azzal érvelnek, hogy az ALDE-képviselők korábban már többször is eladták magukat.
Elemzők szerint az elnökválasztás nagy vesztesei a szocialisták és az S & D csoportjába tartozó mérsékelt baloldali erők lettek. A kisebb pártok ehhez csak annyit fűztek hozzá, hogy eddig a néppárti és a szocialista képviselők irányították az EP munkáját, ezután pedig egy néppárti-liberális szövetség teszi majd ugyanezt. Szerintük a következő 2,5 évben a két politikai család befolyásos tagjai döntik el a színfalak mögött, hogy mi legyen Európával.
