A dináralapú hitelek többnyire drágábbnak tűnhetnek, viszont a külföldi devizában történő eladósodás továbbra is hatalmas kockázatokat jelenthet, hiszen a külföldi valuták árfolyamát nagyon nehéz előre megjósolni. A svájci frankhoz hasonlóan pl. a dollár hirtelen erősödése a dolláralapú hitelek felhasználóit sodorhatja nehéz helyzetbe – hangzott el újfent a Bécsben megrendezett Euromoney gazdasági konferencián.
Radovan Jelašić egykori bankkormányzó ajánlása szerint a jelenlegi helyzetben a legjobb megoldás, ha az ország dinárban adósítja el magát, annak ellenére, hogy ez jelenlegi számítások szerint többe kerül. A korábbi évek gyakorlata ugyanis azt igazolja, hogy Szerbiában az állam tekinthető az első számú devizaspekulánsak, mivel az első látásra olcsóban tűnő dolláralapú hitelek mellett döntött, figyelmen kívül hagyva az abból eredő esetleges jövőbeni kockázatokat. Miközben a magánszemélyeket, háztartásokat folyamatosan arra figyelmeztetik, milyen kockázatokat rejtenek a devizaalapú hitelek, az állami pénzügyeket is megfelelő óvatossággal kellene kezelni – véli az egykori bankkormányzó. Jelašić ugyanakkor elismerően szólt a szerbiai gazdaság állapotáról és az aktuális monetáris politikáról is. Ugyanakkor azon véleményének is hangot adott, hogy a helyzet nem sokat változott ahhoz az időszakhoz képest, amikor a jegybank kormányzói tisztségét betöltötte. Mint ismeretes, a magyarországi születésű ismert szerb pénzügyi szakember 2004 és 2010 között töltötte be a Szerb Nemzeti Bank kormányzói tisztségét.
A jelenlegi jegybanki politikáról elmondta, hogy az illetékesek igyekeznek kiküszöbölni a napi ingadozások hatásait, illetve eleve elkerülni az árfolyam-oszcillációkat. A dináralapú hitelek felhasználásának serkentése és a dináralapú betétek vonzóbbá tétele is érezhetően a jegybanki politika részét képezi. A Bécsben megtartott Euromoney gazdasági konferencián adott nyilatkozatában az egykori bankkormányzó a svájcifrank-alapú hitelek problémájával kapcsolatban emlékeztetett, hogy még bankkormányzóként arra figyelmeztetett, hogy ez milyen kockázatokat rejthet magában. 2011-től Jelašić az Erste Bank magyarországi leánybankjánál dolgozik, ahol a svájcifrank-alapú hitelek összege négyszer akkora volt, mint Szerbia összes bankjaiban, illetve Magyarországon tizennyolcszor akkora volt a teljes összeg, mint Szerbiában. A problémát pedig csak „fájdalmas” módszerekkel, a bankok komoly veszteségei árán sikerült orvosolni. Ennek eredményeként azonban ma Magyarországon csupán mintegy 2 millió eurót tesz ki a devizalapú hitelek teljes összege, három évvel ezelőtt azonban a teljes hitelállomány több mint a 60 százaléka ilyen hitel volt.
TÁMOGATÁS INNOVATÍV VÁLLALKOZÁSOKNAK
A konferencián az Európai Beruházási Alap (EIF) és az UniCredit Bank képviselői együttműködési szerződést írtak alá, miszerint a régió nyolc államában, köztük Szerbiában is, növelni fogják az innovatív tevékenységet folytató kis- és közepes vállalkozásokat. Az EIF-et eredetileg is azért hozták létre, hogy tőkebefektetésekkel támogatni tudják a kis- és közepes vállalatokat, elsősorban az start-up fázisokban és a technológiai irányú üzletekben, fejlesztésekben. Ezt egy 160 millió eurós keretösszegből valósítják meg, Szerbia mellett Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Bosznia-Hercegovina és Horvátország területén.
A BIZONYTALANSÁG KORA
Az idén már 22. alkalommal szervezték meg Bécsben a nemzetközi Euromoney gazdasági konferenciát, amelynek Jelašić mellett más magyar előadói is voltak. Az ismert londoni pénzügyi szaklap által szervezett kétnapos fórumon gazdasági vezetők, befektetők és politikai döntéshozók egyaránt részt vettek. A konferencia nyitóelőadásában Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter a közelmúlt politikai és gazdasági történéseire utalva azt mondta, hogy jelenleg, a bizonytalanság korában az Uniónak rengeteg lezáratlan ügye van, a pénzügyi szektorban pedig a nem teljesítő hitelek jelentik a legnagyobb problémát. A konferencián már hagyományosan – éves rendszerességgel – a közép-európai térség pénzügyi kilátásait elemzik.
