Az idei Világgazdasági Fórum (WEF) keretében péntekig mintegy 3000 politikus, menedzser és gazdasági szakember folytat megbeszéléseket olyan problémákról mint a populizmus erősödése és a társadalmi egyenlőtlenség. A svájci fórum idei mottója: Rugalmas és felelős vezetés.
Hszi Csin-ping kínai elnök beszédével hivatalosan kezdetét vette tegnap a davosi 47. Világgazdasági Fórum, amelynek a történetében kínai elnök először vesz részt. Hszi Csin-ping védelmébe vette a globalizációt, és ez nem véletlen, hiszen a világ vezető exportálója és gazdasága nagyban függ a szabadkereskedelemtől, és jelentős károkat szenvedne a protekcionizmus megerősödésétől. Úgy fogalmazott, hogy sokak szemében a globalizáció „Pandora szelencéje”, de úgy vélte, hogy a világ sok gondjáért nem a gazdasági globalizáció a felelős. Azt mondta, hogy a nemzetközi pénzügyi válságokat a profithajhászás okozta és nem a globalizáció.
Hszi Csin-ping leszögezte, hogy a gazdasági globalizációt nem lehet leírni, az „emberek nem nyernek azon, ha a tőke, a termékek áramlását kordába szorítják”. Óvott a protekcionista kereskedelempolitika visszatérésétől, szerinte a kereskedelmi háborúknak nem lenne győztese. Hangsúlyozta, hogy Kína nem értékeli le nemzeti valutáját, és nem indít kereskedelmi háborút.
A kínai elnök lassúnak tartotta a globális gazdaság bővülését, szerinte a rövid távú élénkítő intézkedések nem hozták meg a várt eredményt. Azt javasolta a kínai politikus, hogy a feltörekvő piacoknak és a fejlődő országoknak nagyobb legyen a beleszólásuk a globális döntésekbe. Sürgette továbbá, hogy minden állam írja alá a párizsi klímamegállapodást.
Szerbiát Davosban Aleksandar Vučić kormányfő képviseli, aki a Világgazdasági Fórum nyitónapján számos kétoldalú megbeszélést folytatott rangos politikusokkal és jeles gazdasági szakértőkkel.
Hszi Csin-ping kínai államfővel a szendrői (smederevói) vasművek ügyviteléről és a két ország jövőbeni közös projektumairól tárgyalt. Tájékoztatta a Hesteel által átvett cég eredményeiről, és reményét fejezte ki, hogy más közös vállalkozások is hasonlóan sikeresek lesznek.
A miniszterelnök találkozott Gordon Brown korábbi brit kormányfővel is, aki az ENSZ oktatási különmegbízottjaként vesz részt a davosi tanácskozáson, valamint Klaus Schwabbal, a Világgazdasági Fórum alapítójával. Véleményt cserélt Doris Leutharddal, Svájc elnökével, akinek elmondta, hogy a svájci cégek az utóbbi két évben megduplázták szerbiai befektetéseiket, melyeknek az értéke megközelíti az egymilliárd eurót. Szerbiában 200 svájci vállalat 9000 embert foglalkoztat, de Belgrád további beruházásokra számít. Vučić és Leuthard arról is szót ejtett, hogy Svájc támogatja a duális képzés itteni bevezetését. Témájuk volt a migránsválság és a térség stabilitása is.
Aleksandar Vučić a Világgazdasági Fórum kezdete előtt kijelentette, hogy ez lesz a legfontosabb és legdinamikusabb év Szerbia számára a davosi találkozón.
A DOLLÁR ERŐSÖDÉSÉNEK KOCKÁZATA
Délelőtt egy panelülésen Anthony Scaramucci, Donald Trump megválasztott amerikai elnök egyik vezető tanácsadója a dollárerősödés kockázataira figyelmeztetett. Ugyancsak ezen az ülésen egy másik szakértő rámutatott arra, hogy a dollár drágulása a gazdasági kilátásokra a „legnagyobb kihívás” a következő egy évben. Tartani kell attól, hogy ha tovább erősödik a dollár, az nyomást gyakorol a dollárban eladósodott feltörekvő országokra.
HÁROM A DÍJAZOTT
Shakira kolumbiai énekesnő, Anne-Sophie Mutter német hegedűművész és Forest Whitaker amerikai színész kapta egy jobb világért végzett munkájáért a davosi Világgazdasági Fórum Crystal Award elnevezésű díját hétfőn.
Mutter a fiatal művészek támogatásáért kapta az elismerést. Alapítványa – az Anne-Sophie Mutter Alapítvány – többek között ösztöndíjakkal támogatja a zenészeket. Az 53 éves művészt 13 éves korában fedezte fel Herbert von Karajan.
Shakirát az oktatás és a kora gyermekkori fejlesztés támogatásáért díjazták. Az énekesnő az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) jószolgálati nagykövete.
Az Oscar-díjas Forest Whitakert a békéért tett erőfeszítéséért jutalmazták. Az amerikai színész Whitaker Peace & Development nevű szervezetével fiatal amerikai, mexikói, ugandai és dél-szudáni fiatalok képzését és fejlesztését segíti, hogy békeközvetítővé és a pozitív változás elősegítőivé váljanak hazájukban.
DERŰLÁTÓBBAK A VEZÉRIGAZGATÓK
Bár a vezérigazgatók világszerte érzik a globális kockázatok növekedését, bizakodóak a saját cégük, illetve a világgazdaság növekedési kilátásait illetően – derül ki a PwC 20. globális vezérigazgató-felméréséből.
Matt Damon, a híres hollywoodi színész, a tiszta ivóvíz-hozzáférésért küzdő water.org nem kormányzati szervezet társalpítója is felszólalt az egyik davosi szaktanácskozáson (Fotó: Beta/AP)
A PwC keddi, az MTI-nek eljuttatott közleménye szerint a felmérésben megkérdezett vezérigazgatók 38 százaléka (2016-ban 35 százaléka) nagyon bizakodóan nyilatkozott cége bevételeinek növekedési kilátásairól a következő 12 hónapra, ezzel párhuzamosan 29 százalékuk (2016-ban 27 százalékuk) arra számít, hogy a világgazdaság növekedése 2017-ben gyorsulni fog.
A felmérés 2016 szeptembere és decembere között zajlott, 79 országból 1379 vezérigazgató részvételével.
A davosi Világgazdasági Fórumon nyilvánosságra hozott eredmények azt mutatják, hogy noha a cégvezetők bizakodóbbak a kilátásokat illetően, továbbra is aggódnak a gazdasági bizonytalanság, a túlszabályozás és az alapvető fontosságú szakemberek hiánya miatt. A protekcionizmustól a vezérigazgatók 59 százaléka tart világszerte.
A felmérés szerint a vezérigazgatókat három dolog foglalkoztatja leginkább ebben az évben: a digitális világ kihívásainak megfelelő munkaerőt biztosító HR- és technológiai stratégia; a cégeikbe vetett bizalom megőrzése az egyre inkább virtuális interakciókra épülő világban; és a globalizáció előnyeinek minél szélesebb körű kiterjesztése, még több társadalmi szerepvállalás és megoldásra törekvő együttműködés révén.
A vezérigazgatók értékelik a globalizáció előnyeit a tőke, az emberek, az áruk és az információ szabad áramlásának elősegítése szempontjából, ugyanakkor megkérdőjelezik, hogy ennek volt-e pozitív hatása a gazdagok és a szegények közötti szakadék csökkentésében, illetve a klímaváltozás hatásainak mérséklésében.
– A cégvezetők derűlátása világszerte nő, ideértve az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat is, ahol a vezérigazgatók a Brexittel, illetve a Trump-kormányzattal kapcsolatos negatív előrejelzések ellenére is bizakodóbbak cégük bevételeinek idei növekedését illetően – mondta Bob Moritz, a PwC globális vezetője a közlemény szerint.
AZ EGYENLŐTLENSÉGEK MIATT REFORMRA SZORUL A PIACI KAPITALIZMUS
A globális kockázatok között az elmúlt egy évben kirívóvá vált az elitellenes populizmus terjedése, és ennek elsődleges oka a jövedelmi és a vagyoni különbségek mélyülése – áll a Világgazdasági Fórum (WEF) által, szerdán Londonban ismertetett éves világjelentésben.
Az évenkénti davosi világtalálkozót megrendező szervezet 78 oldalas tanulmánya szerint a jelentéshez elkészített felmérés kimutatta, hogy a válaszadók a következő tíz év globális folyamatainak legfontosabb meghatározó tényezőjeként tartják számon az egyre nagyobb jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségeket. A jelentés szerint ennek orvoslásához újjá kell éleszteni a gazdasági növekedést, de az elitellenes populista hangulat erősödése azt jelzi, hogy ez önmagában már nem elegendő a társadalmakon belüli repedések kezeléséhez, most már a szabadpiaci kapitalizmus reformját is napirendre kell venni.
|
A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) független nonprofit alapítvány, amely a világ helyzetének javítására kötelezte el magát, székhelye a Genf melletti Cologny. Legismertebb rendezvénye az évente megszervezett davosi találkozó, amelyen a világ politikai, társadalmi és gazdasági vezetői gyűlnek össze, hogy megvitassák a legégetőbb globális kérdéseket, a jövőre vonatkozó legfontosabb feladatokat. A tanácskozás története 1971-ig nyúlik vissza: Klaus Schwab német közgazdász majdnem ötszáz nyugat-európai vállalatvezetőt hívott meg a davos-klostersi üdülőhelyen általa szervezett Európai Vállalatirányítási Szimpóziumra, hogy az amerikai multinacionális vállalatok terjeszkedése miatt aggódó menedzserekkel megismertesse az amerikai vállalatvezetési módszereket. Az eszmecsere szakmailag és anyagilag is gyümölcsöző volt és támogatókra is talált, maga Schwab 25 ezer svájci frank nyereséget könyvelhetett el. Az összegből még abban az évben megalapította az Európai Vállalatirányítási Fórumot, amelyet a sajtó „egy ötlet diadalaként” méltatott. A tanácskozásokon 1973-tól, a Bretton Woods-i aranydeviza-rendszer összeomlása és az arab–izraeli háború kitörése után a gazdasági és társadalmi kérdések elemzése került a középpontba, 1974-től a meghívottak körét politikusokkal is bővítették. 1975-ben, az első tengerentúli (mexikói) küldöttség megérkezésével a globális nyitás is elkezdődött, az anyagi alapok biztosítására azonban 1976-ban tagdíjfizetéssel egybekötött szervezeti tagsági rendszert vezettek be. |
A jövedelmi egyenlőtlenségek egyik kirívó példája, a WEF tanulmánya szerint, a nagyvállalati vezetők javadalmazásának meredek – az alkalmazotti bérek emelkedésének ütemét messze meghaladó – növekedése. A jelentés szerint ez különösen irritáló tényező annak ismeretében, hogy a globális pénzügyi-gazdasági válság óta az alkalmazotti reálbérek sok fejlett országban nem érték még utol a válság előtti szintet.
Ráadásul a jövedelmi és vagyoni polarizáció most már a legnagyobb feltörekvő gazdaságokban is végletes. Kínában a háztartások legtehetősebb 1 százaléka a nemzeti összvagyon harmadát, Indiában a leggazdagabb 1 százalék a teljes vagyontömeg 53 százalékát birtokolja.
Mindeközben az alacsony szakképzettségű munkavállalók részesedése a nemzetgazdasági szintű jövedelemből évtizedek óta folyamatosan csökken. Az Egyesült Államokban e munkavállalói rétegre a jövedelmek 23 százaléka jut, az 1968-ban mért 38 százalék helyett – áll a WEF tanulmányában.
A Világgazdasági Fórum szerint ha ezeket a problémákat nem sikerül megfelelően kezelni, ennek robbanásszerű hatása lehet a társadalmi stabilitásra.
A rendkívüli javadalmazásbeli különbségeket a legnagyobb brit szakszervezeti szövetség (TUC) is kiemelte a legutóbbi éves kongresszusán.
MAGYARORSZÁGOT NEM A POLITIKUSOK KÉPVISELIK
Évek óta nem vesz részt magyar politikus az eseményen, a magyar fiatalok véleményére azonban kíváncsiak a Világgazdasági Fórum résztvevői. Budapesten rendezik meg a WEF Global Shapers Community rendezvényét, amelyen élőben kapcsolják majd a davosi fórumot.
Magyarország a WEF-en évek óta nem képviselteti magát, legutóbb Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök vett részt rajta még 2008-ban.
Nyitókép: Matt Damon, a híres hollywoodi színész, a tiszta ivóvíz-hozzáférésért küzdő water.org nem kormányzati szervezet társalpítója is felszólalt az egyik davosi szaktanácskozáson (Fotó: Beta/AP)
