A Topolyai-tavon 3-4 pár bütykös hattyút tartanak számon, illetve további 6 pár költ a Krivaja-patak felső szakaszán, Györgyénig. Az elmúlt év őszén számlálták össze eddig a legtöbb példányt, összesen huszonhetet, a strand szakaszán.
Fotó: Tóth Bálint
Tavasztól őszig láthatják a hattyúkat azok, akik a tó partján sétálnak. Gyakran megesik, hogy a költési időszak után a szülőkkel úszkáló fiókákat is megfigyelhetik, a tél beköszöntével viszontlényegesen kevesebb hattyúval találkozhatunk.
A hideg évszak és a fagyok beköszöntével a szárcsák és a tőkés récék lékeket, úgynevezett lihogókat tartanak fenn, ahol meg tudják szerezni a táplálékukat. Hozzájuk csatlakoznak a hattyúk is, és egészen addig nem mennek sehová, amíg a vízfelszín teljesen be nem fagy. Ekkor a tőkés récék és a szárcsák is olyan vizeket keresnek, ahol nincs egybefüggő jég, vagy egyáltalán nem fagyott be a víz. Topolyán a tőkés récék a Krivaja alsó szakaszára húzódnak, a szárcsák pedig a Dunára és a Tiszára mennek.
A szárcsákhoz hasonlóan a hattyúk is a nagyobb folyókon keresnek menedéket, de ha a folyók befagynak, ők is egyre délebbre távoznak.
Az Arcus Környezetvédő Egyesület szakembere, Sihelnik József a télire itt maradt hattyúkról a következőket nyilatkozta:
– A télire itt maradt hattyúk már túlságosan is hozzászoktak az emberhez. Azért maradnak itt, mert folyamatosan etetik őket. Ezek a nagy testű madarak nyáron is itt vannak, gyakorlatilag a strandon az emberek között úsznak, sétálgatnak, élelmet kunyerálnak. Látszólag szelídek. Költési időszakban viszont fokozottan agresszívak, és ilyenkor bárkit megtámadhatnak. Egy ötéves gyereket könnyedén lenyomnak a víz alá. Éppen ezért legjobb lenne nem etetni a hattyúkat. Ha nem kapnak élelmet, felkerekednek, és társaikkal együtt olyan vizeket keresnek, ahol táplálékhoz jutnak. Ezenkívül a hattyúk fokozottan érzékenyek a madárinfluenzára. Nem tudhatjuk, hogy egy-egy példány fertőzött-e, de semmiképp sem ajánlatos kockáztatni, hogy az ember mint hordozó esetleg megfertőzzön egy baromfiállományt. De ha végképp nincs más lehetőség, és valakinek nagyon megesik a szíve az itt maradt hattyúkon, semmiképp se kenyérrel etesse őket, mert enyhébb időben a kenyér megpenészedhet, és az végzetes lehet a madaraknak. A búza és a kukorica a megfelelő eleség számukra.
