2024. április 19., péntek

Folyamatos a migrációs nyomás a magyar–szerb határon

A múlt év adatai azt mutatják, hogy 2015-höz képest alacsonyabb, de permanens nyomás alatt állt a magyar–szerb határszakasz – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

Egy katona egy széltől védett magaslati figyelőpontban a magyar–szerb határnál (Fotó: MTI)

Egy katona egy széltől védett magaslati figyelőpontban a magyar–szerb határnál (Fotó: MTI)

Bakondi György kiemelte: az illegális belépési kísérletek száma a magyar–szerb határszakaszon az idén eddig 1142, ami legalább a tavalyihoz hasonló nagyságrend annak ellenére, hogy délebbre is intenzív védekezést folytatnak az országok, és az idő is hidegre fordult. Hangsúlyozta: a 2015-ös és 2016-os terrorcselekmények miatt az európai belbiztonsági helyzet jelentősen romlott, a magyar kormány azonban időben hozott intézkedéseket, amelyek eredményesek voltak, így a magyarországi belbiztonsági helyzet megfelelő.

Mint mondta, Magyarország konzekvens javaslatokat tett, amelyek közül több megvalósult, és egyre növekvő támogatás övezi őket. Nem értünk egyet az európai törekvésekkel, így a relokációval, a bevándorlást könnyítő intézkedésekkel, az EU jogkörének tervezett bővítésével és a belső határellenőrzések fenntartásával – mutatott rá. Közölte: ehelyett a külső schengeni határokat kell lezárni, vissza kell állítani a törvényességet a határellenőrzések során, és Európán kívül kell hotspotokat létrehozni.

Emlékeztetett: az európai uniós relokációs elképzelés ellen Magyarország pert indított és minden lehetséges módon szembeszegült. Görögországból csak a tervezett létszám 20 százalékát, Olaszországból 7 százalékát sikerült áttelepíteni, vagyis ez az elképzelés nem volt túl sikeres – vélekedett. Hozzáfűzte: az EU–török megállapodás keretében 800 embert küldtek csak vissza Törökországba, ez sem tömeges szám.

A belbiztonsági főtanácsadó ismertetése alapján regisztrált migránsok Görögországban 63 ezren, Bulgáriában 6 ezren, Szerbiában 7200-an vannak, Németországba pedig 280 ezer új menedékkérő érkezett, 745 ezer menekültkérelem van a német hatóságok előtt, több százezer ember kérelme tisztázatlan, elbírálása folyamatban van, aminek fontos közbiztonsági hatása is van.

Bakondi György Magyarországot illetően elmondta: a július 5-ei jogszabályváltozások hatályba lépéséig 17 800-an jutottak be az országba, utána 470-en. 10 600 embert akadályoztak meg abban, hogy átjussanak a határkerítésen, és 8400 embert kísértek vissza a határ 8 kilométeres körzetéből a kerítés túloldalára – közölte. Kitért arra, hogy 2016-ban 29 400 menekültkérelmet nyújtottak be, nemzetközi védelemben 438-an részesültek, viszont csaknem 50 ezer esetben a menekültügyi eljárás megszűnt, mert ismeretlen helyre távozott a kérelmező. Megjegyezte: jelenleg 858 migráns tartózkodik magyarországi szállásokon.

Kérdésre elmondta, hogy Röszkénél a múlt héten elfogott nőket, akik Damaszkuszba, az Iszlám Állam terrorszervezethez akartak eljutni, napokon belül az európai elfogató parancsot kiadó francia és belga hatóságok hazaszállítják, és lefolytatják a további eljárást. Ugyancsak kérdésre a belbiztonsági főtanácsadó azt is elmondta: idegenrendészeti őrizet volt korábban Magyarországon, és a kormány döntést hozott ennek visszaállítására, hogy a belbiztonsági helyzet ne romoljon tovább Magyarországon és Európa-szerte. A belügyminiszter dolgozza ki a konkrét szabályozást – közölte.