A magyar kultúra napja délvidéki központi rendezvényének keretein belül szombaton délelőtt a zentai városháza dísztermében került sor a Kárpát-medencei Kulturális Fórumra, amely a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet hagyományos találkozója a Kárpát-medencei kulturális intézetek, művelődési ernyőszervezetek, vajdasági közintézmények és szervezetek vezetőinek és szakmunkatársainak részvételével.
Tizenötödik alkalommal rendezték meg idén a Kárpát-medencei Kulturális Fórumot. A találkozó fő témája a Hagyományok Háza kibővült feladatköreinek, a néphagyomány-átadás jól bevált gyakorlatainak megerősítésére és az új módszerek meghonosítására vonatkozó, Kárpát-medencei szintű tevékenységek és tervek ismertetése volt. A kerekasztal-beszélgetés egyúttal lehetőséget nyújtott a Kárpát-medencei magyar kulturális ernyőszervezetek és intézetek 2017. évi közös stratégiai feladatainak megfogalmazására is.
(Fotó: Gergely Árpád)
Varga Tamásnak, a VMMI igazgatójának és Dudás Károlynak, a VMMSZ vezetőjének rövid bevezetőjét és köszöntőjét követően a fórumot mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke nyitotta meg.
– Soha nem éreztem még annyira, mint az elmúlt néhány évben, hogyan ér össze mindaz, aminek össze kell érnie, hogyan kezdünk el úgy gondolkodni, hogyan áll át az elménk egy olyan rendszerre, amelyben a határokat elfelejtik, hogyan kezdjük el a kultúránkat és anyanyelvünket egy kicsit más szövegkörnyezetbe helyezni, hiszen most már ez a kultúra és anyanyelv egységes világot teremt, azt a világot hozza el újra, melyet közel száz évvel ezelőtt szétrontottak, s amely hosszú évtizedek után valamennyiünkben jóérzést és felszabadultságérzést kelt. Teljes életté bontakozik ki ez a kultúra, ez a közösségi élet. Ennek köszönve egy felszabadultabb, egy sokkal másabb világot, magyar világot élhetünk meg itt a Kárpát-medencében. Ez a mai konferencia pontosan erről szól – kezdte beszédét Hajnal Jenő, majd a Hagyományok Házának mindebben betöltött rendkívül fontos szerepét méltatta, ismertette a nemzeti tanácsok jelentőségét a kisebbségi létben, újraértelmezte a kultúra fogalmát a 21. század elején, mely kultúra nem csupán a hagyományápolást, nemzeti és erkölcsi értékeink megőrzését jelenti, hanem környezeti, higiéniai, politikai, munka- és közkultúrát is stb., és hogy közben hogyan érzi magát az egyén egy ilyen közösségben, mindezek hogyan állnak össze, és hogyan tudja egy – jelen esetben a magyar – közösség ennyi kultúra között megtalálni azokat az értékeket, melyek őt erősíteni tudják. – Azt az örömöt kell végül megosztanom, hogy a nemzeti egymásra találásban az anyanemzet eddig még soha ekkora segítséget és támogatást nem nyújtott – zárta beszédét Hajnal, hangsúlyozva, ez a támogatás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy tényleg magyarnak érezhessük magunkat és magyar életet élhessünk. Ezért úgy kell felhasználnunk és gyarapítanunk, úgy kell építkeznünk belőle, hogy ez a közösség még nagyon hosszú ideig megőrizze nemzeti identitását.
A Fórum elején, a kerekasztal-beszélgetést megelőzően a Hagyományok Háza munkatársai – Hont Angéla szervezési és kommunikációs vezető, Árendás Péter, a Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum tárvezető-helyettese és Beszprémy Katalin, a Népművészeti Módszertani Műhely tárvezetője – tartottak előadást a szervezet felépítéséről, tevékenységeiről és tizenöt éves történetéről, hangsúlyozván, hogy a Hagyományok Házának megalakulása eleve és alapvetően teljes Kárpát-medencei gondolat volt.
