2024. március 29., péntek

Az okos városok és a villanyautók korszaka jön

A töltőállomásokon az utóbbi időben rendre azt tapasztaljuk, hogy az üzemanyagárak fokozatosan ugyan, de emelkednek. A nemrég még stabilan egy euró körüli üzemanyagár mostanra elérte, lassan meg is haladja az 1,1 eurót. Az olajkor végéről szóló elképzelések mégsem állják meg a helyüket, vagy csak átmeneti jelenségről van szó? Ez még a jövő titka. Azt azonban világosan látni, hogy az energiaszektor jelentős és visszafordíthatatlan átalakulásban van. A kibocsátói és a felhasználói oldalon is gyors ütemben fejti ki hatásait a technológiai forradalom.

Az amerikai elnökké választott milliárdos amerikai üzletember, Donald Trump a szénbányászat és az olajipar támogatását ígérte a kampányában. A választási hadjárata során azon véleményének adott hangot, hogy a klímaváltozás lényegében csak egy kínai trükk. A kínaiak ugyanis ezzel szeretnének keresztbe tenni az amerikai vállalatoknak. Egyelőre a jövő titka, hogy a hamarosan hivatalba lépő amerikai elnök politikája mennyire lehet alkalmas a megújuló energiaforrások felhasználásának elterjedésére. Ha valóban kitart az energiaszektorra vonatkozó ígéretei mellett, az is valószínűleg csak lassíthatja, de nem tudja megállítani a megújuló energia felhasználásának terjedését. Az utóbbi időben olyan vélemények is napvilágot láttak, hogy Trump klímaváltozást tagadó és a szénbányászat és az olajipar fellendítését előtérbe helyező dogmái felpuhulni látszanak. Másrészt viszont elszántságát tükrözheti, hogy külügyminiszterévé a legnagyobb olajipari vállalat, az Exxon Mobil vezetőjét jelölte.

AZ OLAJKOR TARTJA MÉG MAGÁT

A kőolaj korszaka nem egyik napról a másikra fog elmúlni. A folyamat évtizedekig tarthat, és közben számos tényező befolyásolhatja a tempóját. Egyik jelentős tényező Kína gazdasága. A hatalmas ország vezetését lehet ugyan sok mindenért bírálni, de tény, hogy már mintegy 25 éve folyamatosan jelentős, 7-10 százalékos gazdasági növekedést tudnak megvalósítani. A tempó az utóbbi két évben lassulni látszik. Kérdés azonban, hogy ebben az évben mi fog történni. A másik fő bizonytalansági pont, hogy az új elnök mit fog tenni. Az OPEC-tagállamok hosszas huzavona után végül megállapodtak, de korábban is inkább csak blöfföltek. A sok ismeretlen ellenére a legtöbb elemző 50 és 60 dollár közötti árat vár ebben az évben. Az ingadozások azonban valószínűek, főleg ha tudjuk, hogy az olaj határidős piacán máris óriásivá duzzadt a spekuláció. Nagy a csábítás ugyanis, hiszen ha mindenki emelkedésre játszik, sokat lehet az árcsökkenéssel is nyerni, és fordítva. A dollár árfolyama is jelentősen befolyásolja az olajpiaci eseményeket. Az amerikai jegybank a várakozások szerint az idén többször is megemeli az alapkamatot. Ha valóban így lesz, a folyamatosan erősödő dollár gátat szab a nyersanyagárak emelkedésének. Visszaveti a dollárban eladósodott feltörekvők gazdaságát, egyesek akár csődbe is juthatnak.

KÍNA IS „KIZÖLDÜL”

Sokunk emlékezetében még él, hogy milyen sok gond volt a szmoggal a pekingi olimpia idején is. Egyébként is köztudomású, hogy Kína a legnagyobb károsanyag-kibocsátó, hiszen az évtizedek óta produkált szédületes gazdasági növekedés energiaigényeit jórészt fosszilis eredetű energiahordozók elégetésével sikerült kielégíteni. A változás szele azonban Kínából is kisöpri majd a szmogot. 2020-ig 2500 milliárd jüant, azaz mintegy 360 milliárd dollárt fektet a megújuló energiaforrások felhasználásának elterjesztésébe. Nem mellékesen ebben az ágazatban 13 millió új munkahelyet létesítenek. A Kínai Nemzeti Energiaügynökség előrejelzése szerint a megújuló termelőkapacitások 2020-ra már a teljes áramtermelés felét megvalósítják. Az ilyen beruházásokat serkenti, hogy pl. a naperőművek létesítésének költségei 2010 óta 40 százalékkal csökkentek. A 2016-os eredmények még nem ismertek, de már 2015-ben is Kína termelte a legtöbb naperőművekből eredő elektromos energiát. Hatalmas projekteken dolgoznak, szélfarmok, víz- és árapályerőművek létesülnek.
Az energiaszektort felforgató technológiák közül a legjelentősebb az elektromos autózás. A világon az eladott elektromos autók számaránya még csekély, de rohamosan növekszik. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint a jelenlegi növekedési ütem mellett az elektromos autók által okozott olajpiaci kereslet csökkenése 2023-ig eléri a napi kétmillió hordót. Ez a mennyiség jóval meghaladja azt az 1,2 millió hordónyit, amennyivel az OPEC-tagállamok csökkentették a termelést, hogy a kőolaj árát a mélypontról elmozdítsák.

A globális energiaszektor átalakulásához szintén jelentős mértékben serkenti az „okos városok” elterjedése. Az okos város, intelligens település, vagy eredeti angol nevén „Smart City” olyan városokat jelent, melyek hatékonyan használják erőforrásaikat, a modern technológiákkal optimalizálják energiafelhasználásukat. Az okos városok és az okos politikusok korszaka következik. Csak remélhetjük, hogy mi is lépést tudunk majd tartani a korral.