A zentai Gyermekbarátok Egyesülete téli szünidei programként Kismesterek címmel háromnapos kézműves-foglalkozást szervezett gyermekek részére keddtől csütörtökig a Zentai Alkotóházban. A program idén is népszerűnek bizonyult, közel harminc, három és tizennégy év közötti korosztályt képviselő gyermek vett rajta részt.
Fotó: Szögi Csaba
Csütörtökön délelőtt látogattuk meg őket néhány perccel a 10 órai kezdés előtt, amikor a szép számban összegyűlő csapat már tűkön ülve, az előttük fekvő fehér papírt bűvölve várta, hogy befusson a néhány ráérősebb társuk, és végre elkezdhessenek festeni. A Gyermekbarátok Egyesületének képviseletében Jablonszki Melinda mesélt nekünk az idei programról. Elmondta, a szokásos módon idén is kézműves-foglalkozásokat tartottak a gyerekeknek három napon át – rendszerint játékokat is játszanak, viszont az idei téli szünetben valósággal nyüzsög az Alkotóház és környéke, népzenei továbbképzés, bolyais tábor is zajlik a helyszínen, ezért a játékos foglalkozásokból csak azok realizálódtak, amik a rajzteremben is művelhetőek voltak. Készítettek noteszeket, festettek előre kisütött gittformákra, mécseseket és ceruzatartókat fabrikáltak. Mindeközben végig oldott hangulatban szórakoztak, és főképp jól érezték magukat – fogalmazta meg a lényeget Melinda. Fő, hogy nem otthon unatkoztak a tévé vagy a számítógép előtt.
Melinda elmondta: szeretnék még népszerűbbé tenni a programjaikat, még több fiatalt kimozdítani a négy fal közül. Az általános iskolák elsőseit minden évben fogadják és megajándékozzák, ezáltal is felhívva a figyelmüket az egyesületre, és a kórházban tartózkodó beteg gyerekeket is rendszeresen látogatják, segítik. A közelgő programjaikról megtudtuk: a jövő hétvégén gyalogtúrára indulnak egy felsőhegyi tájházba, ahol kemencében sült finomságokkal is tudnak majd szolgálni, ezt követi valamikor egy mesedélelőtt a könyvtárban, húsvétkor pedig a minden évben várva várt nyuszifutás.
Egy bátor kishölgy, Molnár Cecília a társai helyett is lelkesen mesélt a gyertyatartó-készítés rejtelmeiről és a játék öröméről, amikor pedig a végén megkérdeztem, jól érzik-e itt magukat, minden irányból harsány „igen” zengett.
