Szerbia Ramush Haradinaj volt koszovói miniszterelnök, a Koszovó Jövőjéért Szövetség elnökének kiadatását kérte Franciaországtól, miután az uniós tagállam rendőrsége szerdán este őrizetbe vette a koszovói politikust a még 2004-ben kiadott hazai nemzetközi elfogatóparancs alapján. A háborús bűnöket vizsgáló szerbiai ügyészség újabb bizonyítékokat szerzett, melyek kiegészítik a Haradinaj elleni korábbi vádiratot – közölte hírműsorában tegnap a közszolgálati televízió. Milan Petrović, a háborús bűnöket vizsgáló ügyészség illetékese a Szerbiai Rádió és Televíziónak a politikus kiadatásával kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy lassú folyamatról van szó, gyorsított eljárást pedig csak akkor lehet kezdeményezni, ha azzal az érintett személy is egyetért.
Aleksandar Vučić kormányfő az esettel kapcsolatban elmondta, hogy Szerbia a háborús bűnök elkövetésére vonatkozó vádirat értelmében a koszovói politikus kiadatását kéri, s kijelentette, örömére szolgál, ha Franciaországban a jog a politika felett áll. Miközben Szerbiában a francia döntést várták a kiadatás jóváhagyásáról vagy elutasításáról, a miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy az erős jogállamiságáról ismert Franciaország most is a joggal és nem a politikai nézetekkel összhangban cselekszik majd. Hozzátette, hogy ha Szerbiára nézve kedvezőtlen döntés születne, felmerül a kérdés, fordított esetben hogyan kellene viselkednie Szerbiának. Arra a kérdésre, hogy az államvezetés követelni fogja-e a kiadatást, Vučić így válaszolt: „Mi mást tenne?”
– Meg sem lehet számolni, hány tett elkövetésével vádolják ezt a személyt. A glođanei esettől kezdve a Radonjić-tavon történtekig. Senkinek sincs joga arra, hogy felborítsa egy független ügyészség döntéseit – fogalmazott, majd hozzátette, hogy senki sem gyakorolt nyomás személyére vagy Szerbiára ebben az ügyben, mert idejében „leszoktatott” mindenkit arról, hogy nyomásgyakorlással éljen.
– Ha Európának nem tetszik, hogy Szerbia Haradinaj kiadatását kéri, hát legyen. Engedjék el még egyszer, aztán pedig jöjjenek csak nyugodtan Belgrádba az agyunkat mosni a 23. és 24. fejezettel kapcsolatban, meg a jogállamiság rendszerét bírálni – reagált hevesen az egyik kérdésre a kormányfő.
Mint ismeretes, Ramush Haradinajt 2015 júniusában egyszer már Szlovéniában őrizetbe vették a szerb elfogatóparancs alapján, de két nap után diplomáciai nyomásra elengedték.
Nebojša Stefanović belügyminiszter hasonlóan nyilatkozott a nap folyamán: Franciaországnak bizonyítania kell, hogy a jogrend fontosabb számára a politikánál.
„ENGEDJÉK EL HARADINAJT!”
A Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) közleményben reagált a pártelnök elfogására, ebben Ramush Haradinaj bekísérését igazságtalannak és elfogadhatatlannak nevezte, és arra szólította fel a francia hatóságokat, hogy engedjék el a koszovói politikust, ne akadályozzák mozgását „törvénytelen szerb elfogatóparancsok” alapján. Az AAK álláspontja mellett állt ki a többi koszovói párt is. A koszovói kormánytól azt kérte a párt, hogy függesszen fel minden kapcsolatot és tárgyalást Szerbiával, amíg Belgrád nem vonja vissza a koszovói állampolgárok ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancsait.
Hashim Thaçi koszovói elnök is megszólalt az ügyben, aki szintén elfogadhatatlannak nevezte, hogy Haradinajt egy szerb elfogatóparancs alapján bárhol és bármikor őrizetbe vehetik a világon. A közösségi hálózaton adott hangot ebbéli véleményének.
MEGLEPŐDÖTT A JELENTÉSTEVŐ
Az Európai Parlament koszovói jelentéstevője azt követelte az Európai Uniótól, hogy gyakoroljon nyomást Szerbiára, mert szerinte elfogadhatatlan a régi, 2004-ben kiadott szerbiai elfogatóparancsok figyelembe vétele Koszovó esetében, amikor köztudott, hogy időközben kezdetét vette egy más irányú politikai folyamat, a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd. Ulrike Lunaček nem tudta megérteni, hogyan járhatott el Franciaország az elfogatóparancs szerint, amikor az elsők között ismerte el Koszovó államiságát. Lunaček szerint Szerbiának vissza kell vonnia a koszovói állampolgárok ellen kiadott régi elfogatóparancsokat. Arra kérte Federica Mogherinit, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy legyen hatással Szerbiára a körözőlevelek megsemmisítése érdekében. Emlékeztetett: a hágai törvényszék már kétszer felmentette Haradinajt háborús bűncselekmények elkövetésének vádjai alól. Haradinaj két ízben, 2008-ban és 2012-ben állt a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt, ahol mindkét alkalommal felmentették a háborús bűnök vádja alól. Szerbia 108 bűnvádi feljelentést tett az egykori gerillaparancsnok ellen.
MELYEK A SZERB VÁDAK?
Haradinaj terrorista hadműveletek sorát követte el a szerbiai álláspont szerint Koszovó területén 1997-et követően, amikor hosszabb időre Koszovó területére költözött. Előtte Albániában és Svájcban élt, az előbbi országban részt vett a felszabadító sereg szervezésében. Támadásokat hajtott végre a szerb rendőrség őrseire Koszovó-szerte. A Koszovói Felszabadító Hadsereg egyik parancsnokává vált 1998-ban.
Kezdeményezésére létrehozták a felszabadító hadsereg Fekete Sasok különleges alakulatát Glođanéban, ahol több tíz szerb civilt végeztek ki a vádirat szerint. A holttesteket a Radonjić-tóban és a falu ásott kutaiban találták meg. 1998-ban egy termőföldterületen több mint húsz holttestre bukkantak, e bűncselekményt is a nevéhez kötik.
