Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet igazi könyvkülönlegesség, az eredetileg francia nyelvű, már több mint harminc kiadványból álló, a filozófia történetének legizgalmasabb gondolatait gyermekek számára elmesélő könyvsorozat egyik darabja, a Descartes és a Gonosz Szellem című képes mesekönyv megjelentetésére vállalkozott. A kötet szerzője, Jean Paul Mongin rövid, szórakoztató formában foglalja össze René Descartes Elmélkedések az első filozófiáról című munkáját, François Schwoebel részletgazdag, különleges illusztrációi pedig valódi mesekönyvélményben részesítik az olvasót. A történet szerint Descartes úr egy téli éjszakán a szobája egyik rejtelmes árnyékában egy illúziókat teremtő Gonosz Szellemet vél felfedezni. A fiatal gondolkodó egy csapásra kételkedni kezd a dolgok létezésében, és egyetlen kétségbevonhatatlan létező után kezd kutatni.
MAGYARUL ELSŐKÉNT NÁLUNK
Virág Gábor, a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatója elmondta, a Pliage Alapítvány kereste meg a kiadót a sorozat kiadásának ötletével, amire örömmel igent mondtak, mivel fontosnak tartják azt, hogy minél igényesebb gyerekkönyveket jelentessenek meg. Az alapítvány felvette a kapcsolatot a francia kiadóval, megvásárolta a szerzői jogokat, a Forum pedig vállalta a kiadás lebonyolítását. Az is könnyítés volt a kiadó számára, hogy viszonylag rövid szövegről van szó, így nagyjából egy hónap munkával az egész könyvet, azaz a fordítást, a tördelést, a szerkesztést is sikerült befejezni.
– Próbálunk magunkra nem határon túli kiadóként tekinteni, ezért szeretnénk, ha a könyveink versenyképesek lennének a magyarországi piacon is. Az elkülönböződésnek nem is minőségi, hanem elsősorban fizikai okai vannak: egész másként vagyunk részesei a könyvkiadók közti versenynek a szerb–magyar határ miatt: a kiadványainkat vámoltatni kell, majd valahogy eljuttatni Budapestre, ahol aztán partnert kell találni a terjesztéshez. Fontosnak tartom azt, hogy ez a könyv először nálunk vált magyar nyelven hozzáférhetővé, és a tervek szerint a sorozat darabjai párhuzamosan jelennek meg majd magyarul és szerbül is. A népszerűsítéséhez kitaláltunk egy szlogent is: A filozófiás tengeren is túl, melynek felhasználásával hamarosan a Facebookon is komolyabb kampány indul. A magyarországi és a vajdasági terjesztésre eltérő stratégiák vannak, az anyaországit a Pliage Alapítvány szervezi a saját rendezvényein, filozófusok bevonásával. A kötet budapesti ünnepélyes bemutatójára december 11-én került sor a Fugában, ahol zeneművészek működtek közre és gyerekfoglalkozások is voltak. A közeljövőben szeretnénk hasonló foglalkozásokkal egybekötött bemutatókat szervezni Magyarországon, Vajdaságban pedig több iskolát is fel szeretnénk keresni. A visszajelzések eddig nagyon jók, több helyről jelezték, hogy véletlenszerűen rábukkantak a könyvre, pedig előzetesen nem lettek értesítve a megjelenésről. Sokan szimpatikusnak találják azt, hogy a filozófiát lehozzuk a fellegekből a földre, a gyerekek közé. Azt szoktam mondani, hogy a filozófiáról úgy gondolkozunk, mint valami komoly, felnőttek számára szóló tudományról, miközben olyan, létezésünkre irányuló kérdéseket tárgyal, amit a gyerekek is szinte mindennap feltesznek – foglalta össze eddigi tapasztalatait Virág Gábor.
KÖZÖS OLVASMÁNYÉLMÉNY
Kelemen Emese, a Forum Könyvkiadó szerkesztője a kötet előkészítésének kihívásairól beszélt:
– A többi szerkesztéshez képest a Descartes-könyv szerkesztése sokban különbözött, elsősorban azért, mert igyekeztünk a lehető legjobban igazodni az eredeti francia szöveghez. A fordítóval és a kontroll fordítóval szinte mondatról mondatra beszéltük át a mesét, hogy egyrészt az eredeti jelentés ne vesszen el, másrészt érthető, magyaros szöveget kapjunk. Ugyanakkor fontos volt megismerni Descartes filozófiáját, hiszen anélkül nehéz lett volna visszaadni az összetett francia gondolatokat. Nagy kihívás volt, viszont nagy szerencse az, hogy a sorozatszerkesztő, Pörczi Zsuzsanna filozófus és Losoncz Márk is az, aki amellett, hogy a francia szöveggel folyamatosan összevetette a fordítást, még a filozófiai megfogalmazásokra, fogalomhasználatra is figyelt. Együttes munkával szerintem nagyon szerethetővé tettük Descartes és a Gonosz Szellem történetét.
A Pliage Alapítvány alapítója és a sorozat szerkesztője, Pörczi Zsuzsanna úgy fogalmazott, a mesekönyvvel elsősorban a 9–14 éves korosztályt célozzák meg, de úgy látják, sokszor a szülők is érdeklődéssel fogadják a könyvet, hiszen sokak számára izgalmas lehet a témák felvetése, újragondolása felnőtt korban is. Közös olvasmányélményeket remélnek: könyv a szülőkkel együtt működik igazán, akkor, ha köztük és a gyerekek között létrejön egy beszélgetés az olvasottakról.
A kérdésre, hogyan valósítható meg maradéktalanul az a célkitűzés, mely szerint a nagy gondolkodók hétköznapi emberek számára nehezen befogadható elmélkedéseit egyszerű szavakkal meséljék el oly módon, hogy a gondolati tartalom minősége se csökkenjen, a következőt válaszolta:
– A francia sorozat, amelynek megjelentetésére a Forummal vállalkoztunk, magas színvonalon képes megvalósítani azt az elképzelést, hogy a gyermekek nyelvén meséljen el izgalmas gondolatokat. A gondolati tartalom minősége véleményem szerint azért őrződhet meg, mert egy gondolat számos formában képes megmutatkozni. A descartes-i filozófiába a gyermekek számára nyilván csak bepillantást adhatunk, azonban ezt azzal a reménnyel tesszük, hogy a könyvön keresztül hozzáférést biztosíthatunk számukra egy olyan világhoz, amelyet azután idővel lehetőségük lesz alaposabban bejárni. Mi csak a létezéséről, a hangulatáról, a természetéről kezdünk el mesélni a könyvön keresztül nekik. Volt olyan kilenc éves olvasója ennek a könyvnek, aki olvasás közben édesanyjának elmondta, hogy ő maga is szokott ilyesmiken gondolkodni. Azt hiszem az élet nagy kérdéseiről, születésről, halálról is lehet úgy beszélni, hogy az a gyermek számára érthető legyen, miközben nyilván nem kell olyan elemzésekbe bocsátkozni, amelyek meghaladnák értelmét vagy tapasztalatát. Mégis fontos, hogy beszéljünk vele ezekről, hiszen már nagyon korai életszakaszban foglalkoztatják ezek a kérdések. Olyan ez, mintha meghívást küldenénk, bebocsájtást nyújtanánk a közös gondolkodásba, hogy mihamarabb azt az üzenetet közvetítsük a gyermek számára: fontos, amire gondolsz, kíváncsiak vagyunk rá, és rád.
A sorozat első része a 17. század meghatározó gondolkodója, René Descartes munkásságába, ezzel együtt a modern filozófia kezdeteibe enged bepillantást, tehát nem a filozófia gyökereitől, az ókori görög gondolkodóktól indul. Pörczi Zsuzsanna kiemelte, nagyon nehéz volt választani a francia sorozat kötetei közül. Az egyik elképzelés természetesen a kronológiai haladás lenne, ők azonban nem emellett döntöttek. Egy óriást választottak, és a jövőben sem a szisztematikus filozófiatörténeti megközelítés határozza meg a kiadás sorrendjét, hanem a gondolati tartalom, a figyelemfelkeltés, ahogyan fogalmazott, a könyv csábítása. Bíznak benne, hogy a nem túl távoli jövőben számos kötet jelenhet meg majd magyarul, köztük Platón, Szent Ágoston és Lao-ce művei, melyeknek köszönhetően szülők és gyerekek együtt barangolhatnak az ókortól egészen napjainkig a filozófia birodalmaiban.
A FILOZÓFIA MINDENÜTT JELEN VAN
Losoncz Márk filozófus segített a Pliage Alapítványnak a Forummal való kapcsolatfelvételben, összevetette a fordítást az eredetivel, illetve a borítón megjelent egy rövid szövege Descartes-ról:
– Igencsak megörültem ennek a vállalkozásnak, mert Párizsban volt alkalmam látni, hogy mekkora sikere lehet a Les petits Platons könyvsorozatnak. A világ első számú filozófiai könyvesboltjában, a Librairie Philosophique J. Vrinben például ez a sorozat fogadja a vásárlókat az előtérben. Hogy a filozófiát Franciaországban vagy Németországban olyan tevékenységnek látják, amely a gyerekek számára is gyümölcsöző, mutatja, hogy mennyire más is lehet a kritikai fogalmi gondolkodás státusza, mint a mi kelet-európai kultúráinkban. A filozófia nem csupán a középiskolák negyedik évében (esetleg kezdő bölcsészeknek) tanított száraz, megkurtított filozófiatörténetet jelent, hanem a mindennapokat átható izgalmas kalandot, amely jelen van a magazinokban, televíziós műsorokban és az interneten. A gyerek pedig ezen elképzelés szerint nem pusztán éretlen kölyök, hanem a világra rácsodálkozó, azon töprengő, tehát eredendően nyitott a bölcseletre. A könyv elképzelhető oktatási segédanyagként is, javíthatna például azon a szűklátókörűségről tanúskodó vélekedésen, amely szerint a tankönyveken túl csak szépirodalmi szövegekkel kell találkozniuk a gyerekeknek. A filozófia ráadásul a fogalmi képzelet révén úgy mozgatja meg a világhoz való viszony bizonyos rétegeit, hogy az nem helyettesíthető mással. Jó érzés részese lenni ennek a munkának. Nagyon bízom benne, hogy tavasszal lesz folytatás.
