2024. április 26., péntek
KALANDTÚRA

Valletta – mítoszból valóság

Ötvenöt hektáron levő 320 műemlékével a Föld talán leggazdagabb történeti emlékhelye. A város 1980-ban megkapta az UNESCO-tól a 131-es számú Világörökség-azonosítót, ezzel hivatalosan is a világ kulturális kincsévé vált. Legfőbb műemlékei a 450 évvel ezelőtt épült Szent János-társkatedrális, a Nagymesteri palota és a kasztíliai lovagok palotája. Szicíliától 93 kilométerre délre járunk, a máltai Vallettában, az Európai Unió legkisebb fővárosában.

A kétharmad budapestnyi ország fővárosa nehezen körülhatárolható. A reptérről a központba vezető buszjárat többször is útba ejtette a római Pantheon mintájára emelt Mosta Dómot, melynek kupoláját a Luftwaffe 200 kilogrammos bombája átszakította, de a szerkezet nem oltotta ki a templomban menedéket kereső háromszáz életet. Cikáztunk a kikötőben, a vár körül és a korzót is érintettük. De az igazi Vallettát úgy fedezheti fel a turista, ha nyakába veszi a várost, és két nap alatt bepillant minden zugába.

A Szent Jánosnak szentelt székesegyház alig öt év alatt épült fel, de a római katolikus egyház legszebb és leghíresebb barokk stílusú temploma lett. A máltai lovagrend akkori nagymestere megbízásából építették hálából, hogy sikerült megvédeni a várost és a szigetet a török szultán seregeitől. 375 kiemelkedő máltai lovagot ide temettek, emléküknek a templom márványpadlózata állít emléket.

A kriptában nyugszik Jean Parisot de La Valette, a város alapítója. A templom legértékesebb műkincse Caravaggio Keresztelő Szent János lefejezése című festménye. Az Auberge de Castille, azaz a kasztíliai lovagok palotája ma a miniszterelnök rezidenciája. A főváros legmagasabb pontján emelt két emelet magas épületet joggal nevezik a város legszebb épületének. Minden oldaláról 11–11 impozáns ablak nyílik a tengerre, jelképezve a tizenegy öblöt. A Nagymesterek palotája a mindenkori máltai köztársasági elnök hivatala. A Trónteremben ülésezik csütörtökönként a szigetország parlamentje. Jelentős örökség a sárga, a vörös és a zöld terem szoborvilága és freskói. A palota folyosóin ma is teljes fegyverzetben állnak sorfalat a Johannita Lovagrend lovagjainak páncéljai. Kihagyhatatlan hely a főváros két zöld oázisa, a Felső- és az Alsó Barakka Kertek. Ez a terület valamikor a lovagi csaták és gyakorlatok helyszíne volt, később az angolok szoborparkokká alakították. A Nagy Kikötőben vagy a Waterfront sétányról biztos látunk egy-két luxus tengerjárót a megszámlálhatatlan vitorlás és halászhajó mellett.

Az ősi sziget több évezredes fejlődés eredménye. Gyökerei még a mítoszok világából erednek. Valletta 320 műemlékén túl, leginkább a hangulata ragadja meg az embert. A városon mély nyomot hagytak a keresztes lovagok, a francia és angol gyarmatosítók, majd a világháborúk, napjainkban pedig az arabok, törökök és a turisták sokasága. És így lett a mítoszból valóság.