Mindössze néhány nap maradt hátra 2016-ból. Talán ezek nyugodtabbak lesznek, mint azok, amelyeket az idén mögöttünk hagytunk. Az utóbbi három napról nem is beszélve, amelyek többsége terrortámadásoktól volt hangos Európában, Törökországban és másutt.
Már a hét is rosszul kezdődött: hétfőn ámokfutó lövöldözött Zürichben egy iszlám vallási központban, ahol három látogatót súlyosan megsebesített. Még aznap Ankarában egy szolgálaton kívüli (civil ruhába öltözött) török rendőr kommandós végzett az orosz nagykövettel, Berlinben pedig valaki szándékosan a karácsonyi vásározók közé hajtott egy lopott kamionnal, s 12 személyt halálra gázolt, legalább 48-at megsebesített. Kedden már az Egyesült Államok ankarai nagykövetségénél volt lövöldözés.
A nagykövet merénylője egy iszlamista szervezet nevében állt bosszút a szíriai Aleppo orosz bombázásáért, legalábbis a gyilkosság után ezt kiabálta, majd hamarosan vele is végeztek.
A török fővárosban tehát Moszkva háborús szerepvállalása miatt kellett meghalni az orosz diplomatának. Hogy Svájcban mi vezérelte a vaktában lövöldözőt, csak találgatni lehet.
Berlin esetében egészen más a helyzet, jóllehet még nem tudni, ki a merénylő. Az viszont biztos, hogy terrorakció történt. A helyszín és az időpont meg arra utal, hogy üzenetértékű tömeggyilkosságról van szó, amelynek elkövetője fanatikus iszlamista lehetett.
Igaz, az ilyen típusú terrortámadások végrehajtói gyakran fel is áldozzák magukat. Sajnos erről már Németországban is meggyőződhettek. Például júliusban, amikor egy öngyilkos merénylő (szíriai menedékkérő) a bajorországi Ansbachban tartott szabadtéri fesztivál idején felrobbantotta magát. Szintén a nyáron történt, hogy egy afgán migráns fiú öt utast sebesített meg baltával és késsel Würzburg közelében a vonaton, ahol végül őt is lelőtték.
Berlinben a halálkamion vezetője megszökött. Az is lehet, hogy újból gyilkolni készül.
A német hatóságok nem zárják ki további terrortámadások lehetőségét, ezért mindenütt megerősítették a biztonsági intézkedéseket és a karácsonyi vásárok védelmét. Más országok is követték a példájukat, mivel több jel utal arra, hogy iszlamisták merényletekre készülhetnek, talán a karácsonyi vagy az újévi ünnepek idején.
A berlinihez hasonló támadást először július 14-én hajtottak végre Európában, a francia nemzeti ünnepen. Akkor egy muszlim férfi Nizzában bérelt teherautóval behajtott a tengerparti sétányon összegyűlt tömegbe. Ámokfutása azzal ért véget, hogy a rendőrök lelőtték. A 86 ember halálát okozó vérfürdőért az Iszlám Állam (IÁ) vállalta a felelősséget, miként a berlini merényletért is.
Az utóbbi miatt a németek és pártjaik egy része, valamint az európai szélsőjobboldal ismét Angela Merkel kancellár migránspolitikáját ostorozza, egyszersmind követeli annak átalakítását, jelentős szigorítását. Felerősödtek a Merkel lemondását sürgető hangok is. Az alkalmat kihasználva Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldal vezéralakja több európai kormányt vádolt meg azzal, hogy az utóbbi időben iszlám terroristákat is beengedtek (ellenőrizetlenül) az országukba az odaözönlő migránsokkal és menekültekkel együtt.
Mások ugyanakkor arra emlékeztetnek, hogy mindez valójában annak a következménye, amit az utóbbi években előbb az USA, majd Oroszország és szövetségeseik tettek Szíriában, illetve a Közel-Keleten.
Az IÁ emiatt már többször szólította fel támogatóit és tagjait, hogy hajtsanak végre támadásokat a civil lakosság ellen azokban az országokban, amelyek összefogtak ellene, és (katonai erővel) igyekeznek felszámolni. Novemberben pedig egy propagandaanyagot tett közzé arról, hogy teherautóval miként lehet „biztonságosan és könnyen hitetleneket” gyilkolni. A négyoldalas nyomtatvány az elkövetés legalkalmasabb helyszínei közé sorolja a piacokat, fesztiválokat, felvonulásokat és a politikai (tömeg)rendezvényeket.
A fenyegetések elsősorban a Nyugatnak szólnak, de Oroszországnak is, ahol fanatikus iszlamisták korábban már több véres merényletet követtek el. Az orosz titkosszolgálatok (csak az idén) tíz hónap alatt már tíz terrortámadást és több mint harminc terrorista vonatkozású bűncselekményt akadályoztak meg az ország területén. Legutóbb, december elején, Moszkvában és környékén egy iszlamista terrorszervezet 12 tagját fogták el. Jó egy hónapja pedig több személyt azért tartóztattak le, mert a fővárosban és Szentpéterváron olyan merényletekre készültek, mint amilyeneket IÁ-fanatikusok tavaly novemberben Párizsban hajtottak végre, 130 ember halálát és mintegy 350 sebesülését okozva.
A törökországi orosz nagykövet meggyilkolását sajnos nem sikerült megakadályozni. A tragikus eset arra utal, hogy a terrorveszély továbbra is fenyegeti Oroszországot.
Persze nem lehet nyugta a Nyugatnak sem, amely a közel-keleti politikája miatt már eddig is kiemelt célpontja volt az iszlamistáknak, dzsihadistáknak és muszlim vallási fanatikusoknak. Ez hatékonyabb (katonai) együttműködésre és fellépésre kényszerítette a nyugati kormányokat.
A merényletek ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy a Nyugaton már-már halálos ellenségként kezelt Oroszországgal sem ártana szorosabban együttműködni a terroristák elleni harcban. A közös ellenség ugyanis jól beazonosítható, sőt gyakran látható is.
Az összefogás azonban nem könnyű, hiszen a Nyugat és Oroszország érdekei sok tekintetben és területen (a Közel-Keleten mindenképpen) ellentétesek. A kiegyezésükre ezért még várni kell.
Az egymás közti békesség azonban csak akkor teremthető meg, ha előbb tisztázzák, és utána tiszteletben tartják a másik befolyási övezeteit, valamint biztonság- és gazdaságpolitikai érdekeit. Ez viszont legalább olyan nehéz, ha nem nehezebb feladat, mint a terrorizmus felszámolása.
