Torda volt az utolsó állomása az idei Durindón fellépő népzenei csoportok szakmai értékelésének. A fesztiváltanács, a művészeti szakbizottság tagjai, valamint a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség munkatársai hat helyszínen 110 csoport művészeti vezetőjével találkoztak.
Torda volt az utolsó állomás (Fotó: Kecskés István)
Az értékelésnek ez a módja harmadik éve tart és igazolta a létjogosultságát. A Durindón fellépő népzenei csoportok írásos értékelése vagy közvetlenül a fellépés utáni véleményezése helyett a későbbi időpontban megtartott szakmai elemzés sokkal hatékonyabbnak bizonyult.
Mint ahogy Juhász Gyula, a VMMI népzenei munkatársa mondja, a csoportvezetőkkel újranézik a fellépéseket, elemzik a látottakat, hallottakat. Mindez pedig népviselet-szakértőnek, illetve népdalkör-vezetőknek, a Durindó művészeti szakbizottságának a képviseletében történik. Így az ilyen beszélgetések nemcsak a fellépések szakmai értékelését szolgálták, hanem egyben népzenei képzést is nyújtottak a csoportvezetőknek.
A létszámcsökkenés és az elvándorlás ellenére a szakemberek szerint a Durindót nem érte negatív minőségi változás.
– Mindenki igyekszik megfogadni a szakbizottságnak a tanácsait. Természetesen mindegyik együttes szinte kivétel nélkül elmondja, mennyien költöztek el a faluból, mennyien hiányoznak a csoportból, és milyen volna, ha még ők is itt lennének. De szerintem a fesztivál megállja a helyét bárhol a Kárpát-medencében – mondja Kelemen Zsolt népzenész, a fesztiváltanács tagja.
Raj Rozália 2002 óta a Gyöngyösbokréta és a Durindó felkért véleményezője az öltözékekre vonatkozóan. Az idén először vett részt az értékelésen. Mint mondja, a zenét óvodától egyetemi szintig tanulhatja az érdeklődő, az öltözetkutatás viszont itt nálunk nagyon-nagyon hiányos. A magyarországi szakirodalom és romániai kiadványok Erdélyre vonatkozóan viszont a rendelkezésünkre állnak. Ezért érdemes elgondolkodni azon, hogy egy ilyen képzés is megkezdődhetne.
Évekig érlelődött egy másfajta, hatékonyabb értékelése a Durindónak.
– Nagyon fontosak ezek a találkozók, mert ez folyamatos kapcsolatot jelent a csoportvezetőkkel, és egy jó alap a folytatáshoz. Lejárt ugyanis a fesztiváltanács mandátuma, és ez a csapat ügyesen be tudta indítani ezt a rendszert, és nagyon bízom benne, hogy ezzel a lendülettel folytatódik még nagyon sokáig. A résztvevők visszajelzéseiből és a színpadon hallható produkciókból is az világlik ki, hogy valóban van értelme az ilyen találkozóknak. De nekem az elsődleges szempont az, hogy emberileg is közelebb kerülünk, kerülnek a zsűritagok, a csoportok, illetve a csoportok egymás között jobban el tudnak beszélgetni, tapasztalatot tudnak cserélni. Vannak már elképzeléseink egyébként a még hatékonyabb munkáról, kicsit másfajta találkozók megszervezéséről. Remélem, hogy azt is tető alá tudjuk hozni, és akkor igazán jó marad a mozgalom továbbra is – mondja Szabó Gabriella, a Durindó és Gyöngyösbokréta Fesztiváltanácsának az elnöke.
Hogy a szakma és a csoportvezetők együttműködése eredménnyel járt, azt Rontó Márta népzeneoktató is megerősíti, akihez már több, főleg bánáti népzenei csoport fordult szakmai segítségért.
A VMMSZ igyekszik megteremteni a népzenei rendezvények megtartásához szükséges feltételeket. Sutus Áron, a VMMSZ munkatársa mondja, folyamatosan meghallgatják a csoportok igényeit, hogy min kellene változtatni, mi volna jó egy-egy ilyen rendezvény alkalmával. Esetleg kössék-e össze valamilyen más rendezvénnyel? Az effajta kezdeményezésekre továbbra is nyitottak lesznek.
