2024. április 16., kedd

Az EBESZ megerősítését sürgeti a német, az osztrák és az olasz külügyminiszter

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megerősítését sürgeti Frank-Walter Steinmeier német, Sebastian Kurz osztrák és Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter; a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapban szerdán közölt írásukban kiemelték, hogy az EBESZ keretei között meg kell újítani a fegyverzetellenőrzés rendszerét.

Az EBESZ soros elnöki tisztségét az idén, jövőre és 2018-ban ellátó Németország, Ausztria és Olaszország külügyminisztere szerint az ukrajnai Krím félsziget nemzetközi jogot sértő Oroszországhoz csatolása és a megoldatlan kelet-ukrajnai konfliktus azt mutatja, hogy Európában megkérdőjeleződött a béke évtizedekig szilárd alapja, a válságok és konfliktusok Szíriától Jemenig és Líbiától Afganisztánig pedig azt jelzik, hogy az egész világ nyugtalan.

Ebben a helyzetben minden eddiginél nagyobb szükség van fórumokra az elveszett bizalom visszaszerzéséhez, és a biztonság és stabilitás szerkezeteinek újjáépítéséhez. Ilyen fórum a "Csipkerózsika-álomból felébredt" EBESZ - írta a három külügyminiszter a szervezet fő vezető testülete, a miniszteri tanács csütörtökön Hamburgban kezdődő ülése alkalmából közölt cikkében.

Az elnökségi trojka tagjai szerint szélesíteni kell a fórum résztvevőinek körét, a parlamentek tagjai, a civil társadalom, a gazdaság és a tudomány emberei előtt is meg kell nyitni az EBESZ-t, hogy erősödjék közvetítő, a 57 tagállamot összekötő szerepe.

Hozzátették: az ukrajnai konfliktus megmutatta, hogy a szervezetnek fel kell készülnie "többdimenziós konfliktushelyzetekre", ezért tovább kell fejleszteni eszközeit, képességeit és alkalmassá kell tenni arra, hogy bármikor hozzáláthasson a konfliktusmegelőző munkához, vagy a felek közötti közvetítéshez, a megállapodások végrehajtásának monitorozásához és a konfliktus-utókezeléshez, a válságok utáni rehabilitációhoz.

Kiemelték, hogy az EBESZ mint "hiteles fórum" keretei között strukturált párbeszédet kell indítani a hagyományos fegyverezetek ellenőrzését szolgáló mechanizmusokról - az úgynevezett bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről - rendelkező, legutóbb 2011-ben felülvizsgált Bécsi Dokumentum modernizációjáról.

Rámutattak, hogy a konszenzusos döntéshozatali rendszerre alapozott EBESZ ereje és cselekvőképessége kizárólag a tagállamoktól függ, és felszólították őket arra, hogy gondoskodjanak a szervezet működéséhez szükséges politikai és pénzügyi támogatásról.