Az idén csak két százalék körüli GDP-növekedést várnak a makrogazdasági elemzők, de jövőre a magyar gazdaság bővülése meghaladhatja a 3 százalékot.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője a kedden közzétett adatokat értékelve kiemelte, a belső kereslet támasztotta meg a gazdaságot a harmadik negyedévben is, a háztartások fogyasztása volt a növekedés elsődleges motorja. Hozzátette: az EU-s források hiánya szemmel látható a beruházásokon, hiszen a harmadik negyedévben továbbra is jelentősen csökkent a beruházási aktivitás. Ebben az időszakban a külkereskedelmi dinamika is lanyhult, a külkereskedelem összességében enyhén negatív, majdnem semleges hatást gyakorolt a GDP-növekedésre.
Kitért arra, hogy a termelési oldalon a szolgáltatások adták a növekedés gerincét, és fontos tényezőként jelent meg a mezőgazdaság is, az ipari és az építőipari teljesítmény azonban egyértelműen a gyengeség jeleit mutatja – mondja.
Az Erste Bank fenntartja a 2,1 százalékos növekedési előrejelzést erre az évre, de a jövő évit megemelték 2,8 százalékról 3,4 százalékra. Ennek okai között kiemelte: a lakossági fogyasztás korábban vártnál erősebb növekedésére számítanak a várt erős reálbér-emelkedés, és a jegybank által fenntartott negatív reálkamatok növekedésösztönző hatása miatt. Emellett pedig várhatóan nagyobb mértékben sikerül az EU-ból érkező támogatásokat felhasználni, ami a beruházási aktivitást érdemben javíthatja.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint meglepetést okozott az adat, egyrészt az első becsléshez képest 0,2 százalékponttal magasabb lett. Ennek hátterében az elemző szerint a mezőgazdaság állhat, amely nagyon jól teljesít. A mezőgazdaság önmagában kevesebb mint 5 százalékát adja a GDP-nek, a növekedéshez mégis 1 százalékpontot adott hozzá a harmadik negyedévben. Enélkül a növekedés éppen csak meghaladná az egy százalékot – fejtette ki.
Hozzátette: gyengén teljesített az ipar, a beruházások visszaestek, a szolgáltató szektor bővülése is kisebb volt az előző, dinamikusabb negyedév után. Az export sem járult hozzá a növekedéshez. Kitért arra, hogy decemberben az Audi már megkezdi az átállást a kétműszakos termelésre, így ott nem várható a teljesítmény felfutása.
Az utolsó negyedévben az elemző 1,8 százalékos növekedést vár, és az év egészére is kissé a 2 százalék alattit. Kiemelte: mindez azonban csak átmeneti, jövőre az uniós források beindulásával, a járműipari beruházásokkal 3 százalék fölötti növekedési számok várhatóak.
