2024. március 29., péntek

Folyók fölött Szabadkán is

Vajdasági kortárs szerzőkből középiskolásoknak összeállított műsorával a nagyközönség előtt is bemutatkozik Krnács Erika előadóművész, Zsoldos Ervin verséneklő és Szerda László zenész

A Folyók fölött című műsorával pénteken este az óbecsei Than Emlékházban vendégszerepelt Krnács Erika előadóművész, Zsoldos Ervin verséneklő és Szerda László zenész. A kortárs vajdasági irodalmat bemutató műsort eddig kilencven alkalommal adták elő. A középiskolások után a művészek a felnőtt közönséget is meg szeretnék szólítani: Topolya, Csóka, Kishegyes és Óbecse után ma Szabadkán lépnek fel.

– Két évvel ezelőtt a Magyar Nemzeti Tanács nemzetileg kiemelt rendezvényként támogatott egy általunk összeállított kétéves programot. A program első évében az általános iskolásoknak csináltunk egy 86 előadásból álló sorozatot, amely népi és népies irodalmat tartalmazott, a második évben pedig a középiskolásoknak állítottunk össze egy vajdasági magyar kortárs irodalmi műsort. Ezt a sorozatot a Mécsvirág együttessel kezdtük el, de időközben Hajnal Annának gyermeke született és ideiglenesen kimarad ebből a programból, ezért barátunkat, az óbecsei Szerda Lászlót kértük meg arra, hogy társuljon hozzánk. Laci lelkesen és csupa szívvel állt a közös munkához, azóta mint Krnács Erika előadóművész, Zsoldos Ervin verséneklő és Szerda László zenész folytatjuk ezt a műsort. Vajdasági magyar kortárs szerzőktől válogattunk, de három olyan szerző is szerepel a műsoron, akik ugyan már nem élnek, de nem hagyhatók ki: ők Sziveri János, Fehér Ferenc és Tóth Ferenc – nyilatkozta Krnács Erika.

Hogyan áll össze versből és zenéből a műsor?

Krnács Erika, Zsoldos Ervin és Szerda László az óbecsei Than Emlékházban (Fotó: Fehér Rózsa)

Krnács Erika, Zsoldos Ervin és Szerda László az óbecsei Than Emlékházban (Fotó: Fehér Rózsa)

K.E.: A műsorban vannak prózában vagy versben megszólaló szerzők, ezeknek a szövegeknek egy részét én mondom, és vannak olyan szerzők, például Domonkos István, akik eredetileg is zenei kísérettel adták elő a versüket, vagy olyanok, akik dalként írták meg a szöveget vagy a versüket megzenésítették. Ilyen szerző Balogh Virág László (Mózes), Beszédes István vagy Verebes Ernő. Úgy gondoltuk, ha már vannak ilyen szerzők, akkor ezeket a dallamokat nem kell felülírni. A versdalokat Zsoldos Ervin énekli el.

A többi verset Ervin zenésítette meg. Ezek a verssorok a zeneszerző belső hangja szerint nyerik el dallamvilágukat, vagy a vers diktál?

ZS.E.: Ma már a vers diktál. Eleinte próbáltam felülkerekedni a versek hatalmán, de ez sikertelen vállalkozásnak bizonyult, ugyanis a vers ritmikája és a mondanivalója a hangzásvilágot is meghatározza. Soha nem lehet más hangulatot adni egy versnek, csakis olyat, amit például a ritmusával a szerző közvetít. Én tulajdonképpen elcsenem és hangokba öntöm a vers hangulatát.

Az előadásban játékosan, szellemesen szólalnak meg a versek, dalok. Sikerül lekötniük a diákok figyelmét?

K.E.: Ha ehhez a mindent tagadó, igen kritikus középiskolás korosztályhoz szeretnénk szólni, akkor olyan témákhoz kell nyúlnunk, amelyek közel állnak hozzájuk. Ezért három női szerzőt is megszólaltatunk: Terék Annát, Csík Mónikát és Lovas Ildikót. Terék Anna nagyon szépen ír például arról, hogy mennyire fontosak az emberi kapcsolatok, Csík Mónika pedig arról, hogy hogyan látnak bennünket mások külföldön. Tolnai Ottó Ne gyere vissza című verse a roppant aktuális menni vagy maradni kérdéséről szól. Celler Kiss Tamást is kiemelném, aki húszévesként szinte berobbant a köztudatba. A színpadi ember általában fél a kortárs művektől, mert a téves választás könnyen elmegy a közönség füle mellett, de a legnagyobb csodálkozásunkra ez a korosztály elfogadta ezeket a szerzőket. A kiváló szövegek mellett ehhez hozzájárul a dinamikus előadásmód is: egy versben időnként megszólal a zene vagy a humor is, és olykor egymás szájából vesszük ki a szót, amivel megszűnnek a műfaji határok. Nekünk a legjobb visszajelzés az, hogy a diákok nagy csöndben és figyelemmel kísérik az előadásunkat. Csókát külön kiemelném: több mint százan néztek bennünket és olyan finoman reagáltak minden kis humorra és rezdülésre, hogy mi is föltöltődve mentünk le a színpadról.

Ma este fél nyolckor a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban láthatja a közönség a Folyók fölött című verses-zenés összeállítást. Krnács Erika, Zsoldos Ervin és Szerda László vendége Szabó Róbert, Varga Attila és Kis Iván lesz. A belépés ingyenes.

A Folyók fölött című műsort eddig kilencven alkalommal adták elő a középiskolásoknak, és most felnőtt közönségnek is bemutatják több helyszínen. Másképp áll össze nekik a műsor?

K.E.: A tavalyi általános iskolás programsorozat után sikerre vittük a nagyközönség előtt is a műsort, ezért most is szeretnénk bemutatni az előadásunkat a felnőtteknek is. Mivel nem az eredeti felállásban adjuk elő a verseket, dalokat, úgy döntöttünk, hogy bevonunk a műsorunkba helyi fellépőket is, akik örömmel vesznek ebben részt. Óbecsén a húszéves jubileumát ünneplő A prima vista több tagja – Szerda László mellett Stefaniga Ottília és Stefaniga Csaba is – énekelt el néhány megzenésített verset az együttes repertoárjából, szavalóként pedig Magyar Zsófia adott elő részleteket a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör Itthon? Otthon? című, Terék Anna verseiből összeállított zenés-irodalmi összeállításból. Eddig Topolyán, Csókán, Kishegyesen jártunk, kedden a Kosztolányi Színházban leszünk, utána pedig Újvidéken, Magyarkanizsán és Zentán lépünk fel.