Legalábbis annak szánják az alapítói. A mikroállamot 2015. április 13-án kiáltották ki, de lakosai még nem vehették birtokukba országuk területét. A Liechtenstein, Monaco, Hongkong mintáját követő liberális állam mindössze hét négyzetkilométeren fekszik Horvátországban, de szerbiai területen. A paradox helyzet a két állam határvitája miatt alakult ki.
A térképen bejegyzett zsebek a szomszédos ország birtokát jelzik
A történelmi előzmények
Az Osztrák–Magyar Monarchia idején alaposan és pontosan fölmérték az állam területét, így a ma Horvátországhoz és Szerbiához tartozó részeket is. Tekintettel arra, hogy a Monarchiában nem léteztek a mai politikai határok, nem is azok mentén húztak adminisztratív határvonalakat, hanem kataszteri községekre parcellázták a területet, tájunkon a Duna medrének közepét kezelték természetes határként. A kígyóként kanyargó, elágazásokkal tarkított vízfolyamot viszont 1856 táján kiegyenesítették. A kataszteri területfelosztásban akkor ez nem okozott fölfordulást. A folyamrendezés előtt a Duna Bezdán alatt folyt, és a korábbi kataszter szerint a Kengyija, a Karapandzsa földterület Pélmonostorhoz tartozott, a Korlátos viszont már nem. A második világháborút követően, 1945/46-ban a Horvát és a Szerb Köztársaság közötti határt ismét a Duna közepén jelölték ki, majd néhány év múlva a korábbi katasztert is figyelembe vették, így mindkét köztársaság területeket kapott a folyó másik oldalán. Ez viszont semmilyen gondot nem okozott Jugoszláviában. Az államalakulat fölbomlását követően azonban már igen. A Duna bal, vagyis szerbiai oldalán fekvő Kengyiját Horvátország sajátjának tekintette, ma is annak tekinti, ami némi közigazgatási fölfordulást eredményezett. Amíg Bezdán szerb fennhatóság alá esik, a vele szomszédos Kengyiján horvát, eszéki, később pélmonostori jelzésű rendszámot kaptak a járművek, a termést át kellett szállítani a folyón, az egészségbiztosítást is a túloldalon intézték, vagyis, ha valakinek mentőre volt szüksége, az Horvátországból érkezett, a termelők viszont elestek a szerbiai mezőgazdasági szubvencióktól. És ez így van ma is.
Vörösmart alatt a Mogyorós erdő szerb terület, miként a Felső-Sziga, vagy Sziga-sziget is, amire Liberland tart igényt. Nem egyedülálló probléma. Horvátország EU-s csatlakozása előtt Szlovéniával is határvitába bonyolódott, igyekeztek megoldást találni a határsértések lehetőségének elkerülésére, majd a csatlakozást követően ez a téma tárgytalanná vált. A Szerbia és Horvátország közti hasonló jogi kérdések bizonyára okafogyottá válnának, hiszen egységes terület alakulna ki, vagyis újra működhetne a „monarchikus” modell.
Liberland, a semmi közepén
Az államalapító Vit Jedlička
Az államalapító cseh Vit Jedlička, Liberland első elnöke fölismerte a kiaknázható helyzetet, és a Horvátországban lévő szerb területek egyikét nézte ki a világ legszabadabb országa területének. Politikailag a saját érdekei mellett a szerb érdekeket támogatja a gyakorlatilag nem létező, szőnyeg alá söpört, vagy jegelt, országok közti határvitában. Az alapötlet naivnak tűnhet: Liberland kisajátít magának Horvátországban egy szerb területet, amire a Szerb Köztársaság külügyminisztériuma 2015-ben úgy reagált, hogy kit érdekel, itt egy virtuális állammal van dolgunk, amivel ténylegesen nincs mit kezdenünk. Viszont, amennyiben Szerbia átadná Horvátországnak a Duna jobb partján fekvő, szerbként vezetett területet, Liberlanddal együtt összesen 10 négyzetkilométert, cserében ennek kilencszeresét kaphatná vissza a folyó bal partján. És ebben állítólag Liberland partnernek mutatkozik. Horvátországnak ez nem érdeke, hiszen Liberland zátonyszigete gyakorlatilag megközelíthetetlen, Kengyija pedig lakott és termő terület, ahol a fakitermelést is a horvát erdőgazdaság végzi.
Ugyanakkor tény, hogy Liberland vezetősége és elnöke soha nem jutott be államába, a kinézett hely ugyanis árterület, eleve megközelíthetetlen, ezért is nem igazán kell Szerbiának. Tettek ugyan egy partraszállási kísérletet, de a horvát rendőrség nem engedélyezte a területfoglalást, a liberlandosok meg örömmel videózták, ahogyan rendőrök kergetik őket a térdig érő vízben.
Akkor hol is van Liberland?
Egyelőre az Interneten, gondolnánk. Pedig dehogy, köztünk. Az állam elnöke tavaly egy monostorszegi (Bački Monoštor) panzióban rendezte be kabinetjét és onnét intézte interneten az államügyeket. A panzió előtt három fehér árbocon Liberland, Svájc és Szerbia lobogóit lengette a Duna felől kerekedő szél. A Horvátország és Szerbia közti zátonyszigetre képzelt új állam megalakulását követő, mindössze két hét alatt mintegy 300 ezren igényelték a liberlandi állampolgárságot. Köztük jelenleg mintegy 6000 szerbiai, és ugyanennyi horvátországi illetékességű polgár van. Mivel területfoglalásuk eredménytelen volt, most a Duna bal partján, Bezdán közelében bérelnek több hétvégi házat, csónakokat, gépjárműveikre kiragasztották Liberland címerét, amit a rendőrök leszedettek velük, ezenkívül nem igazán törődik velük a szerbiai hatóság. Annál többet a horvát határőrség, amely nagyszámú büntetést rótt ki rájuk határsértés miatt.
A legfiatalabb kisállam hivatalos nyelve a cseh és az angol, mottója pedig: „Élni és élni hagyni”. Az államelnök szerint Liberlandot a nemzetközi jog alapján kiáltották ki, és immár több milliárd dollár áll rendelkezésére a tervezett beruházásokhoz.
– Nincs a világon még egy olyan hely, mint Liberland Szabad Köztársaság. Elképzelésünk szerint állampolgáraink önkéntesen adóznak, maguk döntik el, mennyit adnak, és azt is, hogy azt az állam mire fordítsa. Mindennemű adományt elfogadunk, PayPal és Bitcoin fizetéssel egyaránt. Nálunk a legmagasabb az egy főre eső jövedelem – nyilatkozta az államalapítást követően Vit Jedlička.
Az adományok folyamatos érkezése arról tanúskodik, hogy számos pártfogója van Liberland eszméjének.
Liberland diplomáciája
Liberland monostorszegi képviselete
Jedlička elképzelése szerint országa hamarosan gazdasági csodává és adóparadicsommá válik. Ennek megvalósítása érdekében a 2015-ben alapított államnak már 78 nagykövetsége működik a világban, 75 irodát nyitott különböző országokban, 12 konzulátusa van az USA-ban.
A zombori régiónak eddig is haszna származott Liberlandból, mert általa sok turista fordult meg a környéken. De a tervek nagyra törőbbek. Az egyik egy hajógyár nyitása, ami munkahelyteremtő beruházás, a másik, hogy a már működő Air-Liberland légitársaság a zombori repteret is használja, amennyiben átminősítik civil reptérré. A Liberland Travel utazási ügynökséget pedig egy zombori illetékességű liberlandi polgár szervezi.
