Európáról és emberekről

Vasárnap este véget ért Szabadkán az idei Desiré Central Station, nemzetközi regionális kortárs színházi fesztivál

L. M.

2016. november 21., 08:18 >> 2016. november 21., 09:18

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A Desiré fesztivál tegnap ugyan véget ért, de a hétvégén még igencsak érdekfeszítő előadásokat láthatott a közönség. Pénteken este a Jadran színpadon a szarajevói MESS Színpad mutatta be a What Is Europe? – háborús szertartás című előadást, amelyet Végel László Bűnhődés című művének motívumai alapján Urbán András rendezett.

– A Bűnhődés esszékötet már régebben is érdekelt. A jugoszláviai kisebbségeknek specifikus viszonyuk volt Jugoszlávia szétesése, az új Európa, a Nyugat befogadása vagy elutasítása felé. Szarajevóban nagy örömmel fogadták, hogy a Végel-művel és ezekkel a témákkal foglalkozzunk. Végel Lászlóval sokat beszélgetünk, és hasonlóképpen gondolkodunk. Nagyon jó vele dolgozni, mert érti a színházat, és megérti, hogy a színháznak más nyelvezete van – hallottuk Urbán Andrástól, az együttműködésről pedig Végel László is szólt. 

Koncert és színházi előadás: What Is Europe?

Koncert és színházi előadás: What Is Europe?

– Szellemi és intellektuális rokonlelkek vagyunk, hasonló a világlátásunk, ahogyan látjuk a környezetünket, a régiónkat és Európát. Urbán András előadásaiban felismerem a saját véleményemet is. A regény és az előadás is a peremvidékre fókuszál, ez most Európa legizgalmasabb területe, ahol igazán észlelhető a nézetek ütközése. A What Is Europe? napról-napra aktuálisabb, hozzáteszem: sajnos – mondta Végel László. 

A produkció a koncert és színházi előadásán határán mozog, a zeneszerző Irena Popović Dragović volt. Az előadás után ismét hangsúlyos szerepet kapott a zene, ugyanis a Kosztolányi Dezső Színházban a csütörtökön bemutatott Mephisto írója és rendezője, Damir Avdić tartott koncertet, amelyen szókimondóan beszélt a mai életünkről, a társadalmi problémákról.

Szombaton a Jadran színpadon a ljubljanai Szlovén Ifjúsági Színház és rijekai Ivan Zajc Horvát Nemzeti Színház előadásában láthattuk A mi erőszakunk és a ti erőszakotok című produkciót Oliver Frljić rendezésében. Az előadásról Barbara Babačić rendezőasszisztenset, az előadás egyik szereplőjét kérdeztük:

– Ez egy szerzői projektum, amely Peter Weiss Az ellenállás esztétikája című regénye nyomán jött létre. Az előadás egy nagy koprodukció eredménye. Üzenete az lehetne, hogy a nyilvánvaló erőszakot a megbúvó erőszak generálja. Végig kétféle erőszakról szólunk, a szubjektívről és az objektívről, azaz a szisztematikusról, amelyet a társadalmi-politikai és gazdasági problémák váltják ki. Megpróbáljuk feltárni, hogyan került sor ilyen változásokra Európában, és mindezt mi váltotta ki – hallottuk Barbara Babačićtól.

Ugyancsak szombaton, a Kosztolányi Dezső Színházban láthattuk a cetinjei Zetski dom Királyi Színház Pillangó című előadását, amelyet Aleksandar Radunović szövege alapján Urbán András rendezett. Az előadás folyamán egy megrázó családi dráma története bontakozott ki.

Vasárnap a Jadran színpadon szintén a cetinjei Zetski dom Királyi Színház szereplését láthattuk, ezúttal a Shilling Árpád rendezésében az Ameddig a szem ellát című előadást.

– Egyszerű emberi helyzeteket jár körbe az előadás. Párhuzamosan futó történetekről van szó, amelyek adott esetben össze is fonódnak. A témák, amelyeket feldolgozunk jellemzően kelet-európaiak, ilyen a munkanélküliség, a kivándorlás vagy maradás kérdése, korrupciós ügyek és kilakoltatások. Többnyire Csehovra hivatkozunk, egyszerű módon próbálunk foglalkozni az emberi sorsokkal, a színészek ehhez intim módon közelítenek. Az a célunk, hogy elmesélhessük ezeket a történeteket, a középosztály drámáit, avagy azt, hogy milyen elképzelésein és vágyaink voltak, amelyek nem valósultak meg. Az előadás felveti az egyéni felelősség kérdését is, hogy mennyiben vagyunk mi az okozói ennek az állapotnak, a vágyálmainkat miért nem a saját realitásainkhoz kötjük, a realitásainkat pedig miért nem változtatjuk meg. Miért nem akarjuk elfogadni önmagunkat, és abból kihozni a legtöbbet, amik valójában vagyunk. Ilyen értelemben is kelet-európai ez a történet. Önkritikus azzal kapcsolatban, hogy sok minden nem a külső tényezők miatt alakult ki, hanem azért, mert nem nőttünk fel a feladathoz, nem tudunk egymást meggyőzve előbbre jutni, és valahogy azt várjuk, hogy a világ alakuljon számunkra megfelelőnek – fejtette ki Schilling Árpád.

A fesztivál záróelőadása a budapesti Hodworks Garce című darab volt, majd a Nyári Mozi Színházi Közösség produkciója, a Döbrei Dénes rendezésében készült multimediális, összművészeti Lifkoptikum zárta le az idei Desirét. 


!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2017     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Development & Hosting by: CNT | Design by: Plakatila