A migránsok között újabb fertőzés ütötte fel a fejét és megjelent körükben a ruhatetű. Az élősködőt a szabadkai, a šidi, a preševoi és a belgrádi ideiglenes befogadóközpontokban tartózkodó menekülteken is kimutatták. A ruhatetűben élősködő rickettsia sejtparazita kiütéses tífuszt és lövészárok lázat (ötnapos láz) terjeszt.
A járvánnyal kapcsolatban Aleksandar Vulin munkaügyi és szociálpolitikai miniszter annyit mondott, hogy az illetékesek rendszeresen fertőtlenítik a befogadóközpontokat, a migránsok pedig rendszeresen új és tiszta ruhaneműt kapnak, valamint a szükséges orvosi ellátásban részesítik őket. A közegészségügyi intézetek munkatársai mindegyik befogadóközpontban ott vannak, az UNHCR is segíti őket, a migránsok minden szükséges orvosi ellátást megkapnak, húzta alá Vulin.
Illusztráció (Ótos András felvétele)
– Annak érdekében, hogy a befogadóközpontokban uralkodó helyzet ne váljon rosszabbá, úgy döntöttünk, hogy szigorúbban ellenőrizzük a migránsok ki- és belépését a létesítményekből. Azt is eldöntöttük, hogy a belgrádi parkokban felszámoljuk az illegális sátortáborokat. Többé nem gyülekezhetnek egy helyen nagyobb számban azok, akik nem részei a szerbiai rendszernek, elvégre nem csak az ő egészségükre kell gondolnunk, hanem a szerbiai lakosságéra is – magyarázta Vulin.
Közben a Blic napilap megtudta, hogy a szabadkai befogadóközpont 140 elszállásoltja közül 30 személynél mutatták ki a ruhatetűt. Nem hivatalosan annyit erősítettek meg a Blicnek, hogy a fertőzöttekkel a Batut Közegészségügyi Intézet utasításai mentén járnak el.
A Batut Közegészségügyi Intézet is csak egy nyúlfaroknyi közlemény erejéig reagált, illetve megerősítette, hogy Belgrádban, Szabadkán, Šiden és Preševon ruhatetűt mutattak ki a migránsok egy részénél. A közlemény szerint a helyzet egyelőre „nem annyira vészes”, legalábbis addig nem, amíg meg nem jelennek a betegségek, amelyeket a ruhatetű terjeszt.
A lövészárok lázat a ruhatetű belében növekvő baktérium terjeszti. Az ember akkor fertőződik meg, amikor a tetű baktérium tartalmú ürüléke a bőr sebeibe kerül. Járványos megbetegedés az esetek többségében tetvekkel fertőzött katonáknál, és a háború alatt a lakosság körében jelentkezik. A betegség hirtelen kezdődik, és 3-5 napig tartó lázas állapottal jár. A beteg legyengül, szem mögötti fájdalmakra és hátfájásra, valamint alsó végtagi fájdalmakra panaszkodik. A lép, nyirokcsomó megnagyobbodik, és piros kiütések jelentkeznek a bőrön. A betegség kezelés nélkül is gyógyul.
A kiütéses tífusz rossz higiénés körülmények között élő, túlzsúfolt közösségekben fordul elő járványos formában. Szintén a ruhatetű belében élősködő baktérium terjeszti. A tünetek a fertőződés után 1-2 héttel kezdődnek. Hirtelen kialakuló magas láz, hidegrázás, fejfájás, izomfájdalom jelentkezik. Néhány nappal később a törzsön és a testhajlatokban apró kiütések jelennek meg, melyek nem folynak össze és nyomásra elhalványulnak. Öt nappal később a kiütések a végtagokra is ráterjednek. A kezeletlen, szövődménymentes eseteknél az akut időszak 2 hét alatt lezajlik. A szövődmények főleg idősebbeknél alakulnak ki. Gyermekkorban általában enyhébb a betegség. Az antibiotikumokkal kezelt betegek halálozási aránya napjainkra nagyjából 2 százalékra csökkent.
